A filozófia kezdetei az Ind filozófiában keresendők, pontosabban a Védákban, melyeknek legrégebbi részei Kr. e. 1500-ra tehetők. Ezek az írások terjedelmüket tekintve igen nagyok voltak és főleg vallási ismereteket, szertartási leírásokat tartalmaztak, amit a papok kultikus célokra használtak.

A klasszikus indiai filozófiai rendszerek Kr. e. 500 körül jelentek meg, amikor különböző iskolák alakultak. Jellemző rájuk az az ind hagyomány, hogy a szerző háttérben marad a művével szemben, ezért legtöbbször nem maradt fenn a szerző neve. (Jellemző vonása az ind kultúrának, hogy a történelemre nem helyeznek hangsúlyt).

A kínai filozófiát két filozófiai iskola képviseli: a konfucianizmus (Kr. e. 550 körül) és a taoizmus Kr. e. 5. század. Emellett számos más áramlat is létezett, mint a motizmus, legalizmus, szofizmus és a Jing-Jang tanítás.

Az ókori kelet kulturális központjai:

• Ókori Egyiptom : a halál utáni élet gondolata jellemzi, gazdag istenvilággal.
• Mezopotámia : A sumér és az akkád birodalom, Asszíria és Babilónia: a világ teremtésének problémájával foglalkoztak a leginkább eposzok formájában.
• Irán: Zarathustra (gör. Zoroaszter)(Kr. e. 560 körül), megalapította az első ismert monoteista vallást, az Ahura Mazda-t (jelentése: "a legbölcsebb úr), erős dualista vonásokkal. Követőit zarathustriánusoknak másnéven pársziknak nevezik (az iszlám megjelenése óta).

wikipédia.hu