Platón Athénben vagy Eginában született Kr. e. 427-ben. Előkelő, régi családból származott; apja Ariszton, Kodrosz hires családjából, anyja Periktione, Szolón közeli rokona. Nagyapja után Platón eleinte az Arisztoklész nevet viselte; a Platón nevet valószínűleg széles vállairól kapta de előfordulhat, hogy jó egészsége vagy jó beszédkészsége miatt jutott hozzá a névhez.

Korán elkezdett verseket írni. Első mestere a filozófiában Kratülosz, Hérakleitosz követője volt. Platón húsz éves korában Szókratész követője lett, és ennek folyományaképp elégette addigi költeményeit, majd nyolc évig, Szókratész haláláig volt tanítványa. Szókratész döntő hatással volt fejlődésére; műveinek legtöbbjében is Szókratész a párbeszéd hőse, kinek ezzel páratlan emléket állított (Szókratész maga semmit sem írt le tanításaiból). Mestere halálát is ő írta le.

Platón a görög filozófia sok más irányával is megismerkedett. Szókratész halála után bejárta az akkori görög világ nagy részét, és bizonyára külföldön is járt; először a mester több tanítványával Megarába ment Eukleidészhez, onnét Egyiptomba és Kürénébe; talán ez alkalommal másutt is megfordult: Itáliában, Kis-Ázsiában, Szicíliában, Krétán. Ezután visszatért Athénbe, ahol körülbelül nyolc évig maradt, irodalmárkodott és szűkebb körben mint a filozófia tanítója működött. Körülbelül negyven éves korában újra útra kelt, ezúttal Alsó-Olaszországba és Szicíliába. Szürakuszaiban barátja és tanítványa lett a fiatal Dión, kinek nővére az idősebbik Dionüsziosz zsarnok felesége volt. A zsarnok annyira meggyűlölte a filozófust, hogy Kr. e. 387 körül állítólag eladatta rabszolgának Eginában. Platónt Annikerisz, a kürénéi filozófus váltotta meg, így visszatérhetett Athénbe.

Athénban iskolát nyitott az Akadémosz-kert gimnáziumában, később saját szomszédos kertjében. Innét iskolájának neve: Akadémia. Flozófiát és matematikát tanított párbeszédes formában, később összefüggő előadásban is. A matematikát annyira fontosnak tartotta, hogy állítólag az Akadémia bejáratára a „Ne lépjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriát!” feliratot íratta.

Kr. e. 368-ban, mikor ifjabb Dionüsziosz lépett a szicíliai trónra, Dión meghívására újra Szicíliába ment, hogy a fejedelmet megnyerje a monarchikus államformának, most is sikertelenül. Harmadszor is megtette ezt az utat (Kr. e. 361.), de most csak a püthagoreus Arkhütasz menthette meg a haláltól. Visszatérve haláláig Athénben maradt. Eltemették az Akadémia közelében, ahol Pauszaniasz még látta sírját. Az ókorban a közvetlen utódok és kortársak nagy megbecsülése övezte Platónt.

wikipédia.hu