A nyugati filozófia egyes önálló területei (diszciplínák) a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján a következőképp különülnek el:

Metafizika – Közkeltűen a 'metafizika' szó bárminemű elvont dolgot jelöl, ezenkívül spirituális, vallási (sőt tévesen okkult) dolgokkal is társítják. A modern filozófiai szóhasználatban a metafizika a filozófiának arra a területére utal, amely a létező dolgok fajtáiról és létezési módjaikról szóló kérdésekkel foglalkozik. A metafizika a létezőnek mint létezőnek az alapjait és eredetét kutatja.

Politikafilozófia – A politikai filozófia az államra, politikára, jogra vonatkozó általános összefüggéseket kutatja. Azokra a kérdésekre keres választ, amelyeket a modernizációs változások, illetve ezek gazdaságra és politikai életre való kihatásai jelentenek. Középpontjában az emberi civilizáció által teremtett, eltérő fejlettségű és berendezkedésű társadalmak rendszere áll.

Esztétika – Az esztétika a szép meghatározásával foglalkozik, annak természetével és a művészetekben való megjelenés formájával. Irányultsága szerint az esztétika lehet tisztán funkcionális, leíró, vagy normatív megközelítésű. A művészetelmélet mellett tárgyalja az esztétikai ítéletek kérdéseit és az esztétikai érzés, átérzés formáit is. A legújabbkori esztétikát információelmélet és nyelvanalízis is jellemzi. Alapkérdése: mi a szép?

Ismeretelmélet – Az ismeretelmélet, más néven episztemológia a megismerés feltételeit, határait meghatározó tanítás. A megismerés módszereit próbálja meghatározni, a tudományok alapjaival foglalkozik. Definiálni kívánja a tudást, illetve a tudás megszerzésének legbiztonságosabb útját. Témakörébe egyaránt beletartozik mind a megismerés szubjektuma, mind objektuma is.

wikipédia.hu