A 17. és 18. század mint szellemtörténeti korszakot, felvilágosodásnak szokás nevezni. Ez a mozgalom Nagy-Britanniában, német földön és Franciaországban különböző formákban jelenkezett.

A felvilágosodás korának fő jellemzője, hogy eltávolodik az addigi hagyományoktól és tekintélytől, nagyra becsüli a szabadságot, és az összes kérdés ésszerű megoldására való képességet pozitivan értékeli.

Descartes: Módszerről (könyv részlet)

A felvilágosodás korának filozófusai a tudományok más területein is tevékenykedtek nagy sikereket érve el, pl. a politika, a matematika, a fizika, a diplomácia terén. További jellegzetes vonása a felvilágosodás korának a vallási tolerancia megjelenése: isten a világot tökéletesnek alkotta, és ezután többé nem avatkozik bele.

Társadoalomfilozófia terén megjelenik a Laissez faire, laissez passer (engedjétek csinálni, engedjétek megtörténni). Ehhez járul az egyének jogainak a megalapozása az állammal és a többi emberrel szemben. Ujrafogalmazódnak az emberi és a természetjogok is: "Minden ember természeténél fogva szabad... és veleszületett jogokkal rendelkezik, nevezetesen az élethez és a szabadsághoz való joggal, valamint azzal a lehetőséggel, hogy tulajdont szerezzen és azt megtartsa, boldogságra és biztonságra törekedjen és azt legyen lehetősége, hogy elérje" Virginia Bill of Rights (USA 1786).

A megvalósítás különböző módon jön létre különböző országokban. Angliában az alkotmányos monarchia érvényesül, a kontinenesen a felvilágosult abszolutizmus jön létre a "semmit a nép által, mindent a népért" elv alapján.

wikipédia.hu