A 20. század filozófiáját nagyban befolyásolta a technika és a természettudományok fejlődése.

A logika módszerei tudományossá váltak, és a természettudomány a filozófia mércéje és tárgya lett. A neopozitívizmus a természeti tudományok egzaktságát teszi eszményképévé. A logisztika mint módszer és az egzatség mint cél helyetesíti a hagyományos filozófiai kérdésfeltevéseket. Leértékelődnek a metafizika problémái.

Bertrand Russell

A 20. századi filozófiát nyelvi fordulat is jellemzi, ezt először Bertrand Russell és George Edward Moore fejleszti ki. A nyelvet formulákká alakitják át, hogy kiküszöbölhessék a kijelentésekben rejlő félreértéseket. E témával közelebbről a Bécsi Kör filozófusai foglalkoztak.

A nyelvfilozófia nagy képviselője Wittgenstein volt.

A 20. század más filozófiai irányzatai az emberrel és az őt körülvevő világgal foglalkoztak, ilyen pl. az egzisztencializmus. Fontosabb egzisztencialista gondolkodók: Jaspers, Jean-Paul Sartre, Albert Camus és a fenomenológia megalapzója Edmund Husserl.

A fenomenológia belső tudati folyamatok redukciója által próbált új bizonyosságot szerezni a dolgok és az ember lényegéről. A fenomenológia képviselői voltak Merleau-Ponty, Hartmann és Heidegger is.

A történelem is a filozófiai problémák körébe került a hermeneutika megjelenésével amit főként Gadamer képviselt.

wikipédia.hu