Ez az ország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkezõ -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. Ma az egész mûemlék épület múzeum. Parkja védett.

A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bõvítette, az õ nevéhez fûzõdik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.

Az ország egyik leggazdagabb fõúri családja, az Esterházyak 1720-66 között építtették ragyogó kastélyukat, a magyar Versailles-t. Ma múzeum és fontos kulturális helyszín, valamint a magyar Haydn-kutatás központja.

A kastély pompás épületegyüttese - a barokk színház kivételével - épségben megmaradt. Az itt mûködõ múzeum kiállításainak nagy része az épület fénykorát, Esterházy (Fényes) Miklós (1762-1790) idejét idézi.

Interjú a farkassal,aki állítólag megette Piroskát

Az Új Bárány riportere felkereste Ordast.Interjut kér.Én leközlöm.Olvasd.

-Igaz volna ama vád,hogy Ön orvul elfogyasztott egy egész nyers nagymamát?

-Egy nagymamát?Egy grammot se!Ez az egész csak Grimm-mese!

-Hogy PiroskátÖn falta fel,tán csak az is hamis vád?Nem hagyott meg belõle mást,csak egy fél pár harisnyát?

-Hogy én õt ruhástul?Mit ki nem eszeltek!Én még az almát is hámozva eszem meg.

-Furcsa,hogy a kunyhóban,hol megevõdtek mindketten,mégis piros farkasnyál nyom díszeleg a parketten.

Volt egyszer egy férfi, aki nagyon belefáradt a mindennapi munkába.
Õ mindennap dolgozni járt, a felesége meg csak otthon ült.
Szerette volna, ha a felesége is megtudná, mi mindenen megy
keresztül nap mindnap, ezért egy este igy imádkozott:

"Mindenható atyám! Mindennap dolgozni járok, és naponta 8 órát
robotolok, miközben a feleségem csak itthon ül. Szeretném, ha õ is
megtudná, mi mindenen megyek keresztül, ezért kérlek uram, add,
hogy egy napra testet cserélhessünk. Amen."

És Isten az õ végtelen bölcsességében meghallgatta a férfi a kérését.

At 1980-as évek elején világszerte ragadós hátú sárga cédulák tünnek fel az irodákban.Általában iratokra ragasztották õket,és az alkalmazottak ezeken üzentek egymásnak.Elolvasás után a cédulát nyomtalanul el lehetett távolítani.

Az évek múlásával e ragadós papírszeletkék az iskolákban,majd az otthonokban is megjelentek.A diákok és a kutatók ilyen cédulákkal jelölték meg a számukra fontos könyvoldalakat,s az elfoglalt férjek és feleségek is ilyenekre írták egymásnak sürgõs üzeneteiket.

A Hold kering a Föld körül,bolygónk pedig a Nap körül.Ennek a jelenségnek az oka a tömegvonzás,ami összetartja a csillagok anyagát,a galaxisokat,és mozgatja az üstökösöket pályájukon,melyeket számításokkal meg lehet határozni.Az égitestek mozgása a világûrben az égi mechanika törvényeivel van összehangban.

Kepler törvényei

Régebben úgy gondolták,hogy a világegyetem középpontjában a mozdulatlan Föld áll,és körülötte keringenek az égitestek.A 16. században Kopernikusz forradalmasította a csillagászatot,amikor kijelentette,hogy a Nap van a világmindenség középpontjába,körülötte keringenek a bolygók a Földel együtt.Állítását azonban nem tudta igazolni.Kepler volt az,aki a 17.században felismerte az éditestek mozgásának mechanizmusát.Sok-sok megfigyelés,adat és matematikai számítás alapján kijelentette,hogy a bolygók egy ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül,és három törvényben magyarázta meg szabályszerüségeiket.

A férfiak még ma is a régimódi,"torokmetszõ" pengével borotválkoznának reggelente,ha nem állna rendelkezésükre az amerikai King Camp GilletteÛ(1855-1932) találmánya.

Az Amerika középnyugati részén tevékenykedõ utazó ügynök,Gillette 1895 egy reggelén borotválkozás közben azon elmélkedett,hogy hagyományos,hosszú borotvakése nem vág elég jól,és nem is biztonságos.Észrevette,hogy a kinyitott pengének csak egy részét használja,s  eltöprengett azon,milyen veszedelmes szerszám is a borotva,amely -szó szerint- elvághatja az ember torkát.Ráadásul,mivel elfoglalt ember volt,nem szivesen fecsérelte az idejét arra,hogy borotvakését a fenõszíjon élezze.

Ha fazékban fõzünk burgonyát,az legalább 25-30percig tart.A kuktában ugyanehhez 4-5 perc is elég.Mi az oka ennek?

A fazékban a víz 100°c-on forr.Hiába próbálumk ennél magasabb hõfokot elérni,nem sikerül,legfeljebb több gõzképzõdik.

A kukta fedele azponban szorosan zár,így a víz forrásakor keletkezõ gõz felgyülemlik benne.A nyomás emelkedni kezd,s ezzel együtt nõ,illetve magasabb lesz a víz forráspontja is.Ily módon tehát megnövelhetjük a fõzéshez nszükséges  hõmérsékletet,következésképp a fõzés idõtartamát csökkenthetjük.