Az ország egyik leglátogatottabb, legismertebb mûemléke az egri vár és az itt mûködõ Dobó István Vármúzeum. Népszerûségét többek között annak köszönheti, hogy ez az egyik legjobb állapotban megmaradt egykori végvár.

A várat a tatárjárás után kezdték építeni, és az azt követõ évszázadokban mindig fontos stratégiai szerepe volt, de hírnevét 1552-ben vívta ki. Ekkor Dobó István várkapitány vezetésével a kétezer egri hõs visszaverte a több tízezres ostromló török sereget.

 A Villányi-hegységtõl délre, az Alföld legnyugatibb kiszögellésén, a Harkány-Nyárádi síkon található. Szomszédságában keletre terül el Harkány, míg nyugatra Nagytótfalu a következõ település. Dél felé Mattyra érkezünk, amely néhány kilométerre van a Drávától, amely sok szakaszon egyben az horvát-magyar országhatár szerepét is betölti. 

A Siklóson és környékén megtalált régészeti leletek szerint mintegy harmincezer évvel ezelõtt, az utolsó jégkorszak végén mamutvadász emberek éltek ezen a tájon.

 A monostor története 

996-ban Géza fejedelem Csehországból érkezõ szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén. A Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa kultúrájának keleti hídfõállása lett. Falai között rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038), az elsõ magyar király is.

Uros apát (1207-1243), a ma is meglévõ templom építtetõje visszaverte a mongolokat a monostor-erõd falai alól.

A város legnevezetesebb mûemléke a vár, amely korábban sem csak védelmi, hanem - uradalmi központként - reprezentatív célokat is szolgált, ma számtalan rendezvény helyszíne.

A kõszegi vár nevét a török idõk várvédõ kapitányáról, Jurisics Miklósról kapta. A történelme során leghosszabban (236 éven át) birtokló család után Esterházy-várként is emlegetik. A várban ma a Jurisics Miklós Mûvelõdési Központ mûködik, valamint itt vannak a Vármúzeum kiállítótermei.

A barokk kastély építészeti szempontból is érdekes. Kiemelt jelentõségét azonban az adja, hogy itt élt a legnagyobb magyarként tisztelt Széchenyi István. A kastély ma emlékmúzeum.

A kastély 1750 körül épült, 1800-ban Ringer József, 1840-ben pedig Hild Ferdinánd tervei alapján jelentõsen átépítették. Az építkezést Széchenyi Antal kezdte meg az 1700-as évek derekán az itteni udvarház átépítésével. Majd a Nemzeti Múzeumot alapító, felvilágosult gondolkodású Széchényi Ferenc és fia, Széchenyi István is hozzájárult a ma is látható épületegyüttes kialakításához.