Kányádi Sándor

Sárga kankalin

Fekete pohárban
sárga kankalin.

Sokasodnak
a halottaim.

Anyám volt az első
sárga kankalin.

Gyűlnek, egyre gyűlnek
a halottaim. -

Nem fér a pohárba
már a kankalin.

Furcsa egy nap volt a tegnapi. Azt hittem majd boldogan írok a várban tartott esküvőről, de nem. Tegnap volt a "kis"fiam 17. születésnapja, na ez sem úgy sikerült ahogy szerettem volna.

Mindannyian mások vagyunk

Úgy érkeztünk mindannyian, hogy nem volt szavunk
Egyikünk sem kérte, mégis mind itt vagyunk
Piciny magból kikeltünk, mint nyíló virág
Ahány ember annyiféle csodálatos világ

Kisgyermekként tükörbe nézve magunkra ismerünk
De gyakran felnőttként se tudjuk, mit miért teszünk
Megpróbáljuk megérteni a természet szavát
De ahány ember annyiféle csodálatos világ

Mindannyian mások vagyunk
Bár egyben-másban hasonlítunk
Mindannyian mások vagyunk
Még jó, hogy van néhány közös dalunk

Mindannyian vágyakozunk, hogy boldogok legyünk
De nem tudjuk, hogy honnan jöttünk, s hová érkezünk
A lelkünk mélyén őrzi titkát a kék virág
Ahány ember annyiféle csodálatos világ

Mindannyian mások vagyunk
Bár egyben-másban hasonlítunk
Mindannyian mások vagyunk
De jó, hogy van néhány közös dalunk

Ezen a földön mindannyian látogatók vagyunk
Ha elmegyünk magunk után, ki tudja, mit hagyunk
Tanítsuk meg gyermekeinknek a szeretet dalát
Ahány ember annyiféle csodálatos világ

Mindannyian mások vagyunk
Bár egyben-másban hasonlítunk
Mindannyian mások vagyunk
Jó, hogy van néhány közös dalunk

:)

Fodor Ákos

Sietsz. Késel. Félsz. Azértis belevágsz,
belémvágsz. A mozdulat közepén
megbénulsz, már annyira bánod. Meg-
teszed és nem: magamagával
törlöd a tényt. Mindez még csak
rossz sem.
                 Aztán megint
késel majd.
                 Majd elsietsz.

A TEREMTMÉNY ÉNEKE

új szemmel nézni
a régi képre: ez a
mi alkotásunk

EGY PILINSZKY-DALLAM

Mikor már csaknem elveszek:
hiányod megfogalmaz.

Falcsik Mari

A szeretet szabályai

1.
ne dédelgesd akit vertek
sose ringasd inkább verd meg
hogy a sorsra ráismerjen:
vernek megint – rendben minden

2.
add a durvát – úgy csald vissza
kevesenkint napról napra
úgy fordítsd meg szépen lassan
máskülönben beleroppan

3.
készülj hogy a kínt megosszad:
minél jobb lesz annál rosszabb
maradj állva ne kerüld ki
míg tanul majd visszaütni

4.
tükre tükre mondd meg néki:
mást lát hogyha másképp nézi
bárha képen köpne téged
szokva azt a vágyott képet

5.

A Menyasszonyok, Vőlegények Boltjába betérnek a menyasszonyok,  vőlegények, nézegetik, próbálgatják a rabláncokat.

- Kis tubicám, ez itt jó lesz? Vagy inkább tetszene ez a másik?

Don Quijote:

Az álom, mit nem láttak még,
és győzni, hol nem győztek még.
A bánatot eltűrni némán,
s ott járni, hol nem jártak még.
A vágyad nem elérhető,
de látod a távoli célt.
A lélek, csak az segít tovább,
s megnyílik a csillagos ég!
Törvényem ez, ezt követem én,
ha nincs is már remény, a hitem az él.
Az vezet tovább, s mind, ki előre néz
annak bármilyen göröngyös útja van nem lesz nehéz.

Katáng, katáng,
kék a gatyánk,
igricek vagyunk.
Ibolya, imola, bíbic.

Szeretem a katángot. Munkába jövet vettem észre, hogy tele van velük az árok. Olyan megnyugtatóan kékek és kedvesek. Aztán elkezdtem dúdolni a dalocskát is és ettől jobb kedvre derűltem. Sok-sok rózsát is láttam útközben, de azok ma szomorúságot árasztottak, így inkább néztem az árokban viruló katángokat.

Legyen ma szép napotok! 

 Károlyi Amy

Örökség

Ki hagyta rám e furcsa örökséget?
tán javasasszony volt a drága,
füveket, gombát egybefőző
tündér, boszorkány, ükanyó, párka,
 

kezében órjás kertészolló,
az életekből itt-ott levágott,
s élet-darabokból foltozott
nekem egy foltos bohóc-virágot.
 

Ezt a világot hagyta rám,
a sok mögött mégsem egészet,
a csupa kérdő- és gondolatjel,
mi a világból az enyém lett.