Miért jó a munkavállalónak? A munkavállaló a munkáltató által meghatározott költségkeret terhére részesül a béren kívüli juttatásokból, és olyan elemeket választ, ami számára a hosszú és rövid távú céljaihoz, élethelyzetéhez stb. a legjobban illeszkedik. A jól felépített cafeteria a hasonló munkakörben munkavállalókat hasonló keretösszegben részesítheti. Rendszeresen és törvényesen kapják meg a cég által biztosított juttatásokat. Sőt a bérük után személyi jövedelemadót és 2007-től megnövekedett járulékot is fizetnek. Ezzel szemben a cafeteria keretüket, amennyiben okosan választanak, akár az utolsó forintig elkölthetik. A hasonló munkakörben a munkavállalók többnyire hasonló kerettel gazdálkodnak. Míg például eddig az iskolakezdési támogatást csak a közoktatási intézményben (felsőoktatási nem) tanuló gyermekes szülők vehették igénybe (akár mindkét szülő is egyszerre egy gyermek után), a többi munkavállaló nem részesült ilyen jellegű juttatásban, ami esetenként feszültséghez is vezetett a javadalmazások meghatározásakor. Erre is megoldást nyújthat a cafeteria rendszer. Egy cafeteria rendszer bevezetése során felmerülhetnek olyan munkavállalói kételyek is hogy ezáltal kevesebb jövedelemmel fog rendelkezni a munkavállaló. Előfordult olyan is a munkáltató béremelés helyett adómentes juttatásokkal kívánta a munkavállalók jövedelmét növelni és ez a munkavállalók ellenállása miatt hiúsult meg. Munkavállalói oldalról többek között volt olyan indok, hogy egy hitelfelvétel esetén a magasabb jövedelem (ami után adó- és járulékfizetési kötelezettség is felmerül) után több hitelt kaphatnak. Számoljunk csak: 10 000 forint béremelés esetén (ha a legmagasabb adósávval számolunk) több mint 50 százalékos adó- és járulék elvonás keletkezik, vagyis kevesebb, mint a fele marad meg a munkavállalónak elkölthető jövedelemként. Ugyanakkor, ha ez az összeg nem béremelésként, hanem mondjuk melegétel utalványban kerül juttatásként kifizetésre, a teljes 10 000 forint elkölthető jövedelemként jelentkezik a munkavállalónál. A hitelintézetek egyébként is a nettó jövedelmeket nézik egy hitelfelvételi kérelem elbírálása során, és lehetőség van a cafeteria rendszerben kapott juttatásokat egyéb jövedelemként feltüntetni a jövedelemigazoláson. Tehát egy adómentes juttatás akár nagyobb nettó jövedelmet is jelenthet. Összefoglalóan megállapítható, hogy a következő előnyökkel jár egy cafeteria rendszer bevezetése a munkavállalónál: - a szabad választás önállósága; - egyéni igények magasabb szintű kielégítése; - magasabb jövedelemszint elérése; - rugalmasság. Cafeteria finanszírozásának lehetőségei A pénzügyi tervezés szempontjából fontos kérdés hogy a vállalkozás milyen forrásból finanszírozza a munkavállalók egyéni cafeteria keretét. Ennek lehetséges forrásai: - A már meglévő, de nem rugalmas juttatások költségeinek átcsoportosítása. Ebben az esetben a vállalkozás nem költ többet a juttatásokra a cafeteria bevezetésével, mint azt korábban tette. Elsősorban arról van itt szó, hogy az eddig fix módon nyújtott juttatásokat (például utazási bérlet, fitnessbérlet, étkezési támogatás stb.) választhatóvá teszi, mivel nem mindenki jár például kondi terembe, vagy busszal dolgozni. Így a munkáltató a korábban fix juttatásokra fordított összeget cafeteria keretként szétosztja a munkatársak között. - Az évenkénti béremelésre szánt bérköltség (tehát a béremelés összegét + az emelést terhelő munkáltatói járulékok) teljes összegét nem a bérfejlesztésre fordítják, hanem a cafeteria rendszerben kerül felosztásra és felhasználásra. Ebben az esetben nem keletkezik az előre tervezetthez képest többletköltség. - Extra források hozzárendelése esetében a vállalkozás a cafeteria rendszer működéséhez extra forrásokat rendel, vagyis ezzel fajlagosan megnöveli a bérjellegű kiadásait. A gyakorlat azt mutatja, hogy a működő cafeteria rendszerek finanszírozását a fenti források egyfajta kombinációja biztosítja a leghatékonyabban. Érdemes-e alkalmazni 2007-től a cafeteria rendszert? Sok helyen hangzik el, hogy a folyamatosan szűkülő adómentes juttatások lehetősége és felhasználása rontja a cafeteria rendszer alkalmazását, annak létjogosultságát. Tény az hogy évekkel korábban sokkal nagyobb mozgástér volt a rendszer működtetésére és érdekes módon akkor alkalmazták a legkevesebben. Jelentősen csökkentették például az Önkéntes Nyugdíj-, valamint az Önkéntes Önsegélyező- és Egészségpénztárakba történő munkáltatói befizetések lehetőségét, valamint 2007. június 1-jével az Önkéntes Egészségpénztárba befizetett összegek felhasználásának körét stb. Azonban a növekvő egyéni járulékterhek (2006. szeptember 1-jétől a korábbi 4 százalék egészségbiztosítási járulék 6 százalékra, 2007. január 1-jétől 7 százalékra történő növelése) mégis egyre jobban a cafeteria rendszerben adható adómentes és kedvezményes béren felüli juttatások felé tolja az adható jövedelmeket. Még egy kisebb vállalkozás is jelentős összegű adómegtakarítást érhet el, hiszen már akár egy 2 fős (2 munkavállalóval rendelkező) vállalkozás esetében is érdemes a cafeteria rendszert kialakítani és működtetni.  

Válasz