Rosszul mennek a dolgok

A lakosság általános közérzetét mutató index értéke hasonlóan az elmúlt hónapokhoz, októberben is igen alacsonynak mondható, egy 100 pontos skálára vetítve 29 pontos értéket mutat. A megkérdezetteknek mindössze 5 százaléka gondolja úgy, hogy jól, vagy kifejezetten jól mennek a dolgok az országban, ugyanakkor a válaszadók 62 százaléka közepesnél rosszabb osztályzattal illeti a közállapotokat.

Míg a Fidesz szavazók közérzetindexe 19 pontos átlagértéknek megfelelő, addig a kormánypárti szavazók többségét kitevő MSZP-szimpatizánsok esetében eléri a közepes szintet (50 pont). Azok pedig, akik vagy nem tudják, vagy nem árulják el, kire szavaznának, egyformán a teljes lakosságra jellemző 29 ponthoz közeli értékelést adtak a közállapotokról.

Ami az ország gazdasági helyzetére vonatkozó percepciókat illeti, tíz megkérdezett közül hatan vélik úgy, hogy az ország gazdasági helyzete az elmúlt egy esztendőben romlott, s javulást mindössze 15 százalékuk tapasztalt. Az MSZP szavazói az egyetlen olyan nagyobb választói csoport, amelynek mintegy fele észlelt javulást, ezzel szemben a Fidesz-szavazók közel 90 százaléka, de a bizonytalan pártpreferenciájúaknak is több mint 60 százaléka az ország gazdasági helyzete esetében is romlásról számolt be.

A választók ugyanakkor mind a saját kilátásaikat, mind az ország jövőt meglehetősen borúsan ítélik meg: egyik dimenzió esetében sem haladja meg a 30 százalékot azok aránya, akik javulást várnának az elkövetkező évre. A stagnálást valószínűsítők viszonylag magas aránya miatt ugyanakkor a kifejezetten romlást várók aránya – mindkét várakozás esetében – 50 százalék alatt marad.

Csökkenő szavazói aktivitás – változatlan erőviszonyok

Korábbi felméréseink azt mutatták, hogy a közérzettel és a gazdasági helyzettel kapcsolatos értékelés szoros összefüggést mutat a pártválasztás és a politikai preferenciák dimenziójával, s most sincs ez másként.

A magukat biztos szavazóknak vallók arányának emelkedése, a politikai aktivitás szeptemberben tapasztalt enyhe erősödése nem folytatódott októberben. Az elmúlt havihoz képest 1 százalékponttal kevesebben, a megkérdezettek 62 százaléka menne el biztosan szavazni, ha most vasárnap lennének a választások. A pártot választók arányának múlt havi bővülése is átmenetinek bizonyult, októberben a megkérdezettek 51 százaléka (6 százalékpontos csökkenés) mondta meg, mely pártra szavazna most vasárnap. Ezzel szemben a múlt hónaphoz képest 5 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik egyik pártra sem szavaznának (12%).

A pártválasztók arányának csökkenése nagyjából egyforma mértékben érintette a két nagy pártot, a Fidesz támogatottsága 2, az MSZP-é 3 százalékponttal alacsonyabb, mint szeptemberi mérésünkben. A Fideszre a megkérdezettek 29 százaléka szavazna, az MSZP-re 15 százalékuk. A legnagyobb ellenzéki párt esetében ez azt jelenti, hogy támogatottsága az elmúlt esztendő során tapasztalt ingadozási sáv alsó határa irányába mozdult el, az MSZP esetében ugyanakkor át is lépi azt, tehát az eddig mért legalacsonyabb támogatottsági szintet mutatja a nagyobbik kormánypárt esetében.

A két kisebbik önállónak mondható parlamenti párt támogatottsága nem változott, az összes megkérdezett 4 százaléka szavazna az MDF-re, 2 százaléka pedig az SZDSZ-re. A többi párt – így a KDNP és a Jobbik– támogatottsága sem éri el az 1 százalékot.

A biztos szavazó és pártot is választók aránya is csökkenést mutat (-5 százalékpont), jelenleg az összes megkérdezettnek mindössze 41 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Ezen a bázison nem történt jelentős változás a két nagy párt támogatottságában, a válaszadók 58 százalék szavazna a Fideszre, 31 százalékuk pedig az MSZP-re, ami mindkét esetben 1 százalékpontos emelkedést jelent szeptemberhez képest. Az MDF és az SZDSZ támogatottsága ugyanakkor nem változott (5 ill. 4%). A biztos szavazó pártválasztók csoportján belüli arányok stabilitása is megerősíti azt a korábbi állítást, hogy az elmúlt hónap legfontosabb változása a pártpreferenciák terén a pártválasztók számarányának csökkenése, ami egyformán érinti mindkét nagy politikai tábort, s ezért a biztos szavazó pártválasztókon belül nem tapasztalni az erőviszonyokban eltolódást.

Az elit rosszul teljesít

Mind a kormány, mind az ellenzék munkáját a megkérdezettek többsége továbbra is inkább negatívan értékeli, és az arányok nem térnek el jelentős mértékben az egy hónappal korábbitól (mindkét esetben 1 százalékpontos csökkenés történt). A Gyurcsány-kormány munkájával a válaszadók majd kétharmada (65%), az ellenzék tevékenységével 56 százalékuk inkább elégedetlen. Ezt az értékelést leginkább a pártpreferencia határozza meg amit mutat az is, hogy, az MSZP szavazóinak 81 százaléka inkább, vagy egyértelműen pozitívan értékeli a Gyurcsány-kormány munkáját.

A megkérdezettek 31 százaléka mind a két oldal tevékenységét negatívan értékeli, ami a pártválasztók arányának csökkenése, és az egyik pártra sem szavazók arányának emelkedése mellett egy újabb bizonyítéka a politikai elittel szembeni általános elégedetlenség erősödésének.

Októberben is megkértük a válaszadókat, hogy öt lehetőség közül jelöljék meg, hogy az ország jelenlegi gondjaira szerintük mi volna a legjobb megoldás: MSZP vagy Fidesz kormány, a jelenlegi vezetőjével (Gyurcsány ill. Orbán) vagy nélkülük, s ötödik opcióként pedig egy, a jelenlegi pártoktól független új politikai erő hatalomra kerülése. Az MSZP számára kedvező két opció együttes támogatottsága változatlanul magasabb (28%), mint a Fidesz támogatását jelentő két lehetőségé (24%), és nem is csökkent a különbség az előző hónaphoz képest. Az eltérés elsődleges oka is azonos a korábbiakkal: a Fidesz-szavazók jóval nagyobb arányban pártolnak át egy képzeletbeli harmadik erőhöz (24%), mint az MSZP-sek (5%). A harmadik erő támogatottsága a teljes felnőtt népességen belül 35 százalékra tehető.

Ami pedig a miniszterelnöki pozíció betöltését illeti: Orbán Viktort a jelenlegi miniszterelnökkel szemben többen tartják alkalmasabbnak (37% illetve 31%) a kormányfői poszt betöltésére, ugyanakkor a korábbi felmérésekhez hasonlóan a megkérdezettek mintegy negyede szerint egyikük sem alkalmas miniszterelnöknek.

A Századvég-Forsense kérdőíves közvéleménykutatást végzett 2007. október 12. és 26. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztünk meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével lettek korrigálva. A minta a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) alapján reprezentálja a felnőtt korú magyar lakosságot. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptunk volna.