Reggel összegyűltek a fecskék a villanydrótokon, a szülők még egy utolsó bemutatót tartottak a csemetéknek a levegőben maradás tudományából, majd egy utolsót trilláztak az őket szemlélő embereknek és lassan az országhatár felé vették az irányt.
Nagy út vár a kicsi madarakra és az sem biztos, hogy minden madár eléri az úti célját, a meleg Afrikát.
Minden esetre a fészkek kiürülnek és az ő hangjukkal kevesebb csendül majd a reggeli madárcsicsergésekben.

Ha a cápa a kezedből eszik ,biztos

lehetsz benne ,hogy a lábadból is fog!

Mostanság minden, a „nem szabad, mert személyiségi jogokat sértünk, nem szabad, mert nem egészséges és higiénikus, nem szabad, mert mások nem nézik jó szemmel”, dolgokkal szembesülünk.
Nem szabad az utcán kocsiból fagyit árulni, mert a szennyezett levegő árt a hideg finomságnak, nem szabad tér zenét játszani, mert valakik pihenését zavarja, mind mind olyan önmagunkat szabályozó valami, ami nem tesz jót a társadalmi életünknek.
Ma félünk leülni a parkban valaki mellé és csak úgy szóba elegyedni vele, mert nem bízunk senkiben, félünk ismerkedni, mert azt hisszük valami félé érdekből történik a dolog, pedig csak beszélgetnénk egy jót, s mint tudjuk a beszélgetés jót tesz a szervezetünknek, a lelkünknek.

Valaha éltek KIRÁLYOK és mögöttük lettek a kis királyok, azok az emberek, akik nagyobbnak és többnek érezték magukat, mint a nagy királyok.

Nos, a kacifántosság azért van, mert mostanában olyan sokat gondolkodom azon, ha valaki "hatalmat "kap a kezébe, attól a fejében még nem biztos, hogy rend uralkodik, de azt hiszi, az ő szava a Király akaratát tükrözi és tolmácsolja.

Mert nagyon könnyű a szavakkal vagdalkozni és a" pórnépet "sanyargatni olyan dolgokkal riogatni, ami esetleg vissza is szállhat a saját fejére, hiszen fölötte is van egy KIRÁLY, aki mellett ő csak kis király lehet.

Ez a kérdés egyben válasz is volt, amikor egy diákot megszólítottam, hogy a HIMNUSZ neki is szól a Tanévzáró ünnepélyen.

Évzáró ünnepség volt az iskolaudvaron, díjakat osztottak és a bizonyítványok tanúskodtak ki milyen érdemjegyeket szerzett az elmúlt tanévben és igazán színesre sikeredett.

Köszönhető volt a remek műsornak és annak, hogy sok diák azt hitte strandolni érkezett az utolsó iskolai rendezvényre, rövidnadrág, színes ing, izom póló és a lemaradhatatlan sapka a fejen, strandpapucs a lábon.

Az asztal,

Itt ülök melletted minden este,
amikor már minden csendes
és elmondom neked
mi történt ma
miről álmodoztam
mit szerettem volna
mindent, amikből semmi sem lett.

Csengetnek ,megkérdik én vagyok -e én?
Kitűző és személyi igazolásul szolgáló név a kihajtón azoknak a fiatal embereknek, akik érdeklődnek. Daykell Elder,Le Fevre Elder a becsületes nevük.
Bambulok a fejemből ki mert az akcentussal beszélő srácok nem a tanítványaim ,még csak ismerősnek sem tűnnek de mikor tisztázzuk a tényeket nagy a meglepetésem mert egyenesen az USA a-ból jöttek .
Az ott élő rokonokra hivatkoztak.
Leülünk, és mert még mindég bennem a kisördög hátha valamiféle behúzás hát mutatok pár képet és mikor mindent kizárólag a rokonokat név szerin mondják, elindulhat a mesélés és az ámuldozás, hogy milyen kicsi lett a világ és, hogy az internet milyen szélesre tárta az ablakokat.

A "Tonton bár"
Így hívtuk a hatvanas évek vége felé a mai Póló vendéglátó helyiséget ahol a szabad időnk nagy részét töltöttük főleg téli estéken. Nem kell ám valami nagy ivásokra gondolni, mert nem voltak olyanok, sokkal inkább a nagy és magas röptű beszélgetések vitték a prímet és főleg Juliska néni nagyon finom kolbász zsíros kenyere.
Olcsó volt és nagyon finom, lehetett hagymásan és csak úgy natúr kolbász zsírral is kérni, utána bambi és valamiféle üdítőket ittunk.

beindult a fantáziám ezek a képek kapcsán.

Szeretem a málnát,a tejszínhabot...........a többi már fantázia kérdése,az pedig van.

Mit szólsz hozzá,egy kicsit a hűtőbe tárolni,majd "véletlenül "beleejteni egy kis intim ruha darabkába.

Először a felső ruházatban,majd csupán csak a véletlen műve az alsó ruhácskába is .

Húúúúúúúúú ,milyen jó kutakodni ,keresni ,megkeresni .

Nagyon eltud ám bújni ,sokáig kellene keresni.

Na és a tejszínhab,málna nélkül semmit nem ér,és fordítva.

A képzelt dolgok a legszebbek? A megvalósultak pedig a leggyönyörűbbek!

Lehunyta szemét, s nézte az ecsetvonalát, hogyan szárnyalt a vásznon, hogyan alázkodik meg, olyan volt, mint egy szűz szerető. Egy ravasz szűz szerető, megjátszott félénkséggel.
Ó, de nem ártatlan, tudja a másik, mosolyogva lesi a vásznát.
Nem bánja, van szórakozása.
Végzett a festéssel.
Feláll, nyújtózik.
Szinte az egész időt félálomban töltötte az asszonyról álmodozva.