Ez a kérdés egyben válasz is volt, amikor egy diákot megszólítottam, hogy a HIMNUSZ neki is szól a Tanévzáró ünnepélyen.

Évzáró ünnepség volt az iskolaudvaron, díjakat osztottak és a bizonyítványok tanúskodtak ki milyen érdemjegyeket szerzett az elmúlt tanévben és igazán színesre sikeredett.

Köszönhető volt a remek műsornak és annak, hogy sok diák azt hitte strandolni érkezett az utolsó iskolai rendezvényre, rövidnadrág, színes ing, izom póló és a lemaradhatatlan sapka a fejen, strandpapucs a lábon.

Az asztal,

Itt ülök melletted minden este,
amikor már minden csendes
és elmondom neked
mi történt ma
miről álmodoztam
mit szerettem volna
mindent, amikből semmi sem lett.

Csengetnek ,megkérdik én vagyok -e én?
Kitűző és személyi igazolásul szolgáló név a kihajtón azoknak a fiatal embereknek, akik érdeklődnek. Daykell Elder,Le Fevre Elder a becsületes nevük.
Bambulok a fejemből ki mert az akcentussal beszélő srácok nem a tanítványaim ,még csak ismerősnek sem tűnnek de mikor tisztázzuk a tényeket nagy a meglepetésem mert egyenesen az USA a-ból jöttek .
Az ott élő rokonokra hivatkoztak.
Leülünk, és mert még mindég bennem a kisördög hátha valamiféle behúzás hát mutatok pár képet és mikor mindent kizárólag a rokonokat név szerin mondják, elindulhat a mesélés és az ámuldozás, hogy milyen kicsi lett a világ és, hogy az internet milyen szélesre tárta az ablakokat.

A "Tonton bár"
Így hívtuk a hatvanas évek vége felé a mai Póló vendéglátó helyiséget ahol a szabad időnk nagy részét töltöttük főleg téli estéken. Nem kell ám valami nagy ivásokra gondolni, mert nem voltak olyanok, sokkal inkább a nagy és magas röptű beszélgetések vitték a prímet és főleg Juliska néni nagyon finom kolbász zsíros kenyere.
Olcsó volt és nagyon finom, lehetett hagymásan és csak úgy natúr kolbász zsírral is kérni, utána bambi és valamiféle üdítőket ittunk.