Mindenkinek boldog újévet!

Sajnos az év új, de a gondok nem szszűntek meg, sőt.Na de mindegy.

Szomorú. hogy milyen családok vannak,ma a buszon akaratlanul hallottam, hogy egy aranyos kishölgy a barátnőjének mondta a telefonba, hogy az anja, kidobta és közölte, hogy mától nem az anja,csak tudnám mit követhet el egy lány amiért az anja, nem kívánatossá teszi a számára.Ez szomorú, amikor minden 2-dik vagy 3-dik család csonka, szóval nem értem ez az erkölcsi szint nem az én világomnak való.Én meg bolondulnék, ha nem tartaná a gyermekem a kapcsolatot valakivel a családban.Mindenkinek szüksége lenne a szeretetre, de sajna úgy látom ez a világ érdekvilág, az érzelmek háttérben vannak.Minden nőnek innét üzenem, hogy rajtunk múlik hogy a szeretet milyen fontos, ne haggyuk elveszni,annélkül nem élet az élet!!

Ha valaki vállal gyereket , ne taszítsa el magától semmilyen meggondolatlan kijelentéssel, mert megfogja bánni aki vét, és ez nem vallási maszlag,!

Én el nem tudnám képzelni, hogy üres lakásba éljek gyerekek, férj nélkül,nincs az a pénz ami helyettesíthetné azokat akiket szeretünk, még ha sok a gond akkor is a család az első,és ezt én mindig is így éltem meg és így is tartom, ezt aki engem ismer tudja,és nem tudom elfogadni sem az egoista felfogást, sem azt, hogy én legyek az első bárkinek, bármiben,A gyerekeim ésa férjem a legfontosabb és értük bármit megtennék, remélem más is így van ezzel.!!

Találtam egy jó idézetet?

Az ember folyton időzavarral küzd, ám amint zűr támad a lelkének nevezett homályos zugban, tüstént rengeteg ráérő ideje keletkezik, amelyet aztán azzal tölt, hogy szánalmas módon elhagyja magát, és szomorkodjék, mint egy haldokolni félrevonuló elefánt.

Ez valahogy igaz, de a helyzet a szokásos, jelentkezem az állásokra és ezzel ki is fújt a dolog.Májusig még van ídőm, de utána mi lesz? se pénz, se e gészség, se meló?!ez már sok.

Sajna nincs még elgondolásom sem az egészről, és vannak más próblémák is ami ezekből logikusan következik, és akinek családja van még nem várt gondokkal is számolhat.Valaki azt nyilatkozta, hogy ez az év jobb lesz, de kinek????

Bármerre nézek mindenhol csak a gond és a gond.Ez így nincs jól.Régebben azért nem küzdőttek az emberek ilyen mértékben a gondokkal, volt alternatíva a megoldásukra.És még ennek fejében egy pénzhajhász, emberi kapcsolatokat nélkülozo világ van, senki nem törödik senkivel, ha igen azt kinevetik.

Ez úgy ahogy van egy elcseszett rendszer.Eltolódtak az értékek és ebbe én nem tudok beletörődni, mi lesz így az emberekkel, még az áééatoknak is jobb a dolguk, mert őket védik, kényeztetik, szeretik, és ritkán haggyák magukra.

Már a tv-t sem lehet nézni, mert minden televan a nem törödömséggel, elhanyagoéással stb.Mindenki a másikra mutogat és tisztázza magát, ha tudja, senki semmiért nem vállal felelősséget, és ez vissza fog ütni.

Na mára ennyi az önpusztitó gondolatokból, de ez ven és ez rosszzz!!!!

Na megint itt vagyok, és megint rosszabb állapotban.Tegnap nagyon elkeseredtem, annyira fájt a lábam, hogy aludni sembírtam, sőt fejgörccsel keltem, és pechsorozatok következtek.Nem javulok, állás sincs, pénz meg egyre kevesebb.

Nem tudom ezt meddig lehet fokozni, de ez már egyre tűrhetetlenebb.Sehol, semmi remény, még a gyenge jele sincs, semmilyen pozitiv változásnak.

Hiába jelentkezem nem vesznek fel sehova, de a tegnapi gyaloglásból kiindulva fogalmam sincs, hogy egyáltalán mit fogok bírni???

Mostmár "edzem" is magam, de hiába, fájdalom nem múlik.A kedvem csak rosszabb, és miért lennék optimista???!!!

Na talán a következő hónap jobb lesz!?

Na megint itt vagyok.!

Tegnap elmentem egy tanfolyam felvételijére, de akkora jelentkezői létszám volt, hogy meg sem próbáltam.Nem azért mert nem tudtam volna megírni a tesztet, de olyan kritériumok voltak, hogy inkább bele sem vágtam, meg amúgy is csak 16 fő vehet részt az oktatáson,Jó lett volna, de a munkakörömhöz sem kell, meg amúgy sincs létfontossága a dolognak.Jövőhéten megyek az ítélő, megalázó bizottság elé, rokkantosítás ügyben.Fogalmam sincs mit mondjak el, az állapotomról, de az biztos, hogy izületileg és lelkileg teljes a leépülésem, mármint a megszokott színvonalamhoz képest.De ha muszáj, teszem a dolgom, pl most is tésztát gyurok

holott már az ortoped orvosom évekkel ezelött "eltiltott" tőle.Na de olyan finom a házi kaja.És a párom imád enni, és olyan jó amikor megköszöni, hogy jó és finom volt az ebéd.Ez többet ér mint bármilyen szerelmi vallomás, vagy ajándék.A csemetéim is jól vannak hálisten.A kicsifiam épp utazgat, persze nem jókedvében, mert a főnőke küldi ki és ott is melózik , persze gondolom világot is lát.A lányom magánélete is rendeződni látszik, nagyon szorítok érte.Nagyon örülök bárki is a barátja, mert megbízom az izlésében.Csak sikeres kapcsolat legyen, megérdemli.

Na ez van mostanság, küszködök, pályázok az állásokra és próbálok nem foglalkozni a gondjaimmal.

Na túl vagyok az Oszi-n és negatív itélet, összkárosodás 43%, tehát semmi,könnyű melót végezhetek, és ez mit takar??

Az állásvadászat sem mozdul, sikertelen, az eladósódásom egyre nagyobb.Míg van lakás addig nincs gond, de utána vagy addig mi lesz?Szégyenérzetem egyre nagyobb, pedig nem akartam ezt.És hogy számolók el a lelkiismeretemmel a gyermekeim elött??!!

Szőrnyű, de vannak akik rosszabb helyzetben vannak, mert még lakásuk sincs, igaz az adósságuk is kevesebb, de ez a tény még senkit nem fog megvigasztalni.

Lesz értelme a választásnak áprilisban, nem hiszem, mástsem hallani, hogy ki, mit, mennyit lopott, csalt, hazudott, a kisemberek meg egyre jobban csúsznak a lejtőn.Nincs becsülete senkinek és semminek.Ez szomorú.Nincs kiben bízni?!

Ez van, ezzel kell megbékélni, de hogy és meddig??!!

Szőrnyen érzem magam, csak tudnám mitől leszek jobban?! Tegnap megint érdeklődtem álláslehetőség után, de az volt a válasz, hogy nem nekem való,de mégis mit csináljak? Ügynőki munka van annyi, mint a fene, de az Nekem nem jó, nem tudnék eredményes lenni. Sajna van tapasztalatom ezekkel a dolgokkal kapcsolatban.Jobb ídőkben is nehéz volt, hát még most.A legtöbb munkáltató, meg nyelvtudással vesz fel embereket, de hát miért mindig nekünk kell nyelveket tudni, ha kimegy valaki akkor is, itthon marad akkor is.Jó persze kell a nyelvismeret, de ez a mi korosztályunknak nem olyan egyszerű.

Na mindegy ez van, nem változik semmi, és ebbe bele kellene törődni, de abból nem lehet megélni, és ez szőrnyű.Az internetes melók is a legtöbbje átverés, hiába esküsznek arra, hogy műkődik, meg nem piramis, meg nem mlm mégse jók.Mostmár kitalálhatnák a nagyokosok, hogy a mi korosztályunknak idősekkel való valamilyen gondoskodás,vagy  álláslehetőség kellene, mert mi még tududnk és szeretünk is bánni az idősekkel, igaz a gyerekekkel is, de ugye az már nehezebb, ha van valakinek izületi vagy ehhez hasonló próblémája.Jó lenne valamilyen információs lehetőség , telefonkezelés, vagy ehhez hasonló, iskolatitkári vagy gondnoki állás, de most már ha nem közszférás ott is a nyelvtudás a gond.Tehát mi a megoldás? Tanulni kéne, de mit?!Ha valamit elvégez valaki, ha nem kap melót akkor tapasztalat nélkül nem is állnak szóba vele, tehát, ha munkáltató iskoláztatna az megoldás lenne, de hát ewz is pénz, és nehéz, hogy olyan helyre tudnánk pályázni ahol ez a lehetőség fennállna.,

Talán lesz rá valamikor esély, azt mondják ne legyünk pesszimisták, de kérdem én, hogy legyünk optimisták, igy 2010 közepén?!

Most újra itt, de milyen állapotban? Volt, kedves kollégám elment,sajnos nem bírta tovább, fel sem tudom dolgozni, hogy megtette, és hogy miért.!? Nyugodjon békében!!! Már én isgondoltam ilyen megoldásra, de valahogy eddig nem volt merszem, vagy arra gondoltam így nem bírom tovább, mégis muszáj, mert jön a gyermekem haza, és nem talál, vagy pont fejgőrccsel küszkődtem, azt hittem kész elpattan egy ér, és megérezte, vayg sem, de hívott a fiam, hogy segítsek valamiben.Ez ilyenkor észheztérít, de mi lesz ha nem műkődik ez a kapocs a gyermekeimmel, későn jeleznek, és ez a gondolat elképesztő.Mert mindig van valamilyen megoldás, de mi lesz, ha nem ugrik be jókor?!És magam alatt vagyok,, és más mit tesz ilyenkor?

Az orvosom szerint, én tudok mindig kiutat, meg megélek a jéghátán is, de felmelegedés van, és mi lesz, ha vékony lesz már a jég?Ez szőrnyű, az ember tiltja a gyermekeit az erőszaktól, és mamár a híradóban a véres valóság, ami mégjobban elborzaszt!!Talán a tavasz hoz valami jót is?!Bizzunk benne és addig is gyászolunk, próbáljuk feldolgozni a történteket, és tovább kell élni!!