Két hete vagy már több is, gondoltam, mától carpediem, de a sors nem így gondolta, 5 perc alatt megint a balsors ért utol, két hét gipsz, ráadásul a jobb kezem, sajna most sem jó a műkődése, nem olyan ami megfelelne, tornásztatom, de csak nem akar jobb lenni.Ez nagyon hiányzott!!! Nem elég, hogy a melóból is kiestem egy kis időre, de a házimunkám is korlátozott, a fürdésnél nem beszélve , nem igazán tudok úgy műkődni, ahogy kellene.Csak jobb lehet ez is, mert nem hiszem, hogy mindig csak a rossz ér utol.Már rámférne egy kis jó is.De a jó várat magára.Úgyhogy a pillanatoknak örülök, mint mikor itthon volt hétvégén a gyermekem,és a barátnője.Nagyon jó volt, csak rövid ideig tartott.Majd októberben a kicsilányom is jön haza, és lesz anya-lánya napunk, ami egy kicsi kárpótlás lesz, de sajna az is csak pár  pillanat lesz.De annak is nagyon örülni fogok.Addig is kizökkenek a mindennapi gondokból, melankóliából.