Hát már elég régen írtam bejegyzést, és volt egy jónak mondható 8 hónapom, amikor ídőm sem volt nagyon a géphez ülni és aránylag jól alakultak a dolgaim, de most megint próbára akar tenni a sors, az az érzésem, hogy elöző életemben macska voltam, vagy a teremtő azért találta ki személyemet, legyen kit próbára tehessen, hányszor tud talpraállni a semmiből.

A fiam kényszerhalasztás után megszerezte a bsc-s diplomáját és jár tovább az ELTE-n msc-re, mellette van részmelója is, a lányom helyzete aránylag jónak mondható, igaz Ő is álláskeresésben van.A férjem helyzete változatlan, de ÉN, szóval megint a földre huppantam.9 hónap munkanélküliség után tavasszal találtam egy jó melót, igaz nem sok fizetésért, mint csökkentmunkaképességű, de jóléreztem magam, jó volt a társaság, és én azt hittem, tudom azt a templomban kell, de abban a tudatban voltam, hogy jól is végzem a melómat, hát megint tévedtem, mert úgy döntöttek, ennyi volt, köszönik a munkámat.Ez megint derültégből villámcsapásként ért.

Most dacolok a sorssal és megpróbálok csakazértse összeomlani, keresem az új helyemet, lehet, hogy ez jel volt arra, hogy egy kicsit pihenni kell, de azért nem így kellett volna.Most megint megyek  a rokkantosítás miatt a munkaügyire, és így talán lesz ídőm egy-két új leletet beszerezni, vagyis frisset, mert a 8 hónapban fogat összeszorítva dolgoztam néha, a betegségeim miatt, mert luxus lett volna betegálllomány vagy bármi hasonló igénybevétele, de most úgy néz ki nem érte meg az erőfeszítést.

Ebben az évben volt 8 jónak mondható hónapom és megint pofont kaptam az élettől, nem értem valamit mégiscsak nagyon nem jól csinálok, mégis bennem van a híba?!Nem tudom mit és hogyan kéne, de lehet, hogy ez nem is megoldható rejtvény.

De fel a fejjel, talán ennél lejjebb nincs, innen csak felfele visz az út?!