Na, megtörtént, elmúlt,sajna vége lett.Hétvégén általános iskolai találkozonk volt, kevesebben jelentek meg, mint szerettem volna, de jó hangulat volt. Néha kell ilyen kikapcsolódás, bár sűrűbben lehetne, na mindegy egyenlőre annyi, hogy jövő májusban találkozunk, mert elérjük a félszázas kort:D, ami nem fáj, csak van akinek kellemetlen. De nem is ez a lényeg, ki mennyi idős!!!

A családban a dolgok nem ilyen vidáman alakulnak, édesanyám még mindig kórházban, most anyóskámnak intézgetek vizsgálatokat, nehogy unalmasak legyenek a napjaim.A kezeléseim még tartanak, úgyhogy zsúfolt napjaim vannak.Már jó lenne egy kis lazítás, majd kb két hét múlva, hazjönnek a csemetéim, és 6 napig szabadnapos és szabadságon leszek, és nagyon várom!!!

A gyermekeim csodálatosak, mindig meglepnek, kellemes csalódásokat okozva.Lányom nagyon ügyes, megállja mindenhol a helyét, büszke vagyok rá, de nagyon.Hát a fiam meg mindig is ügyi volt, sokoldalú, de mégis meg tud lepni.Csak már velük lehetnék, nagyon rossz a távolság, hála az internetnek a kommunikáció megoldott, de hát az néha kevés, mármint hogy csak szóban messziről , és nem testközelből, mert néha, főleg, ha valaki nincs a csúcson egy kis simi, vagy csak szemkontaktus is sokat jelenthet.Egy kis igazi mosoly a másikra, elfeledtetheti az aktuális gondokat, vagy legalább csökkentheti.

Na fel a fejjel, mindig volt valahogy, meg lesz is.!!!!