Már kezdtem áttérni a pozitiv szemléletre, mosolyogtam, nyugodtnak tűntem,lenyeltem minden olyan meggondolatlan véleményt amivel megbánhatnék valakit, de hiába volt?! A munkahelyen leépítés volt, és az egyik ,mostmár volt kolleganőm azt képzeli, hogy közöm van hozzá, hogy neki most állásvadászatot kelle folytatnia, pedig isten látja lelkemet, még nem is gondoltam volna ilyenre!!Hívógat, zaklat, sérteget, és ettől nagyon kiborultam, holott tudom, hogy nem érdemes, de bánt, maga a feltételezés is, hogy én küldettem el, de az üzenetei, tudom, hogy beteg, sajna szó szóros értelmében, de akkor is, hogy jőn ő ehhez??!! És tehetelen vagyok, nem válaszolók, nem hívóm vissza, mert nem süllyedek lea színtjére, de még a telefont sem kapcsolhatom ki állandóan.Az az egyik fontos kommunikatív eszközőm, mivel családom tagjai szerte a világban, és az országon belül is más, más városban , községben élnek.És hívatalos dolgokban is kersehetnek, határídők, egyéb okok is igényelhetik, hogy telefonon elérhető lehessek! Meg nem " bújkálhatók", mert nincs miért, és csak megúnja a zaklatást.

Egyébként nagyon jó hétvége után vagyok, Kicsifiam itthon volt a Barátnőjével, aminek nagyon örűltem, és minden jól éreztük magunkat.Sajnos ez az esemény nem minden hétvégén tőrténik meg.

Másik örömem, hogyha jól alakulnak a dolgok, Picifiam, el tud utazni Lánykámhoz vendégségbe, és világot láthatnak együtt pár napig::D

Remélem  a rémálom elmúlik és csak a jó dolgok lesznek.