Édesanyám születés napja van ma, és már régóta nincsen velem. Mint az első nap, úgy hiányzik most is nekem. Nem látom, de mégis a szívemben érzem, hogy mindennap itt van nekem. Fentről figyel reám, Ő is, és az Édesapám. Ők ketten együtt vigyáznak megint reám. Nagyon jó lenne, csak legalább egyszer, megint átölelni Őket! Soha nem engedni el, mert a hiányuk, szinte elviselhetetlen. Pedig nagyon sok idő telt el már az óta.  Az Űr, amit maguk után hagytak, ennyi idő után is, szinte elviselhetetlen. Megszokni azt, hogy nincsenek majdnem lehetetlen. 

Akinek még élnek a szülei, legyen, velük amennyit csak lehet. Majd ha a sors egyszer elválaszt Tőle, legyen neked is sok szép emléked.!  Emlékezzél Te, is mint én arra, hogy tanultál tőlük sok szép éneket kint a konyhában. Mikor jó volt a kedvük. emlékszem rá nagyon, hogyan táncolták Ők ketten a tangót!  Az idő repül, rohan, és majd egyszer Tudom, érzem, hogy találkozunk még fent a Messzeségben. DE amíg én élek, Ők nem halnak meg SOHA!    

Édesapám sokat énekelt nekem és velünk. Tőle

tudok sok szép magyar dalt és éneket. Az Ő emlékére teszem fel ezt a videót, melynek címe: Nótás kedvű volt az Apám

Édesanyám  szerény volt és Ősz hajú valóban. Mikor meghalt sokat hallgattam, és sírtam Vámosi János dalán, melynek címe: Egy ősz hajú asszony. Most is természetesen ezt a videót kerestem meg és teszem fel ide magamnak a blogba az Ő emlékére.

Mindenki addig él, ameddig van, aki emlékezzen rá!