Közben kapaszkodnom kell ám, mert még odaveszek a Vrindávan összes gödrét meglátogató riksám hátán. A sűrűsödő tömegből előbukkannak a boltjukból régi barátként integető Loi Bazár-i árusok. Kifizetem a nyolc Rúpiát, és máris Dines boltjában ücsörgök. Itt szoktam kezdeni a bazározást. Egyébként, ha egy-két hónapra jövök, van, hogy az első két hétben ide se nézek. Az ember nem azért jön Vrindávanba, hogy bazárokat nézegessen. Bazárok Delhiben is vannak. Vrindávan egy titkos, rejtett szent hely. Van egyszer a felszín, ami önmagában nem sokat mond: nagy tömeg, koldusok, dudálás, kóbor kutyák, malacok, az utca tövében nyílt lefolyók. Ha azonban az ember felemeli tekintetét, észreveszi a virágzó Vrindávan örökségét, a szebbnél szebb épületeket. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk, egy idő után rájövünk, hogy akárhová is kéreckedünk(?), templomban találjuk magunkat, míg csak be nem látjuk, hogy Vrindávanban minden egyes épület egy templom. Vannak olyan házak, ahol nem a "házigazda" a jogos tulajdonos, hanem az imádott istenség, vagy kegyszobor. A törvény lehetővé teszi, hogy a földhivatal, mondjuk "Srí Rádhá Mohan"-t jegyezze be tulajdonosként. "Srí Rádhá Mohan" pedig nem más, mint az adott helyen imádott kegyszobor neve. Más kultúrák sokszor nehézkesen tudják feldolgozni a kegyszobor fogalmát, pedig filozófiai háttere logikus és kézzelfogható. Az anyagi világban raboskodó élőlény érzékszervei tökéletlenek, isten pedig nehezen megtapasztalható. Megjegyzem, a hinduk istent nem megtapasztalni, hanem szeretni és szolgálni igyekeznek. Tökéletlen érzékszerveinkkel nehezen kerülhetünk közvetlen kapcsolatba istennel. Ha van bennünk igény, hogy közeledjünk felé, akkor ő segít. Ha ő képes megteremteni a világot, ha ő a leghatalmasabb és a legparányibb egyaránt, akkor miért ne volna képes arra, hogy hívei megsegítésére, hogy őt szeretettel szolgálhassák, főzhessenek neki, füstölőt és vizet ajánlhassanak fel neki, sőt tejben-vajban füröszthessék és öltöztethessék, miért ne volna képes arra, hogy az ilyen komoly hívei számára kegyszobor, vagyis murti formájában nyilvánulhassék meg? A kegyszobor-imádatnak és felavatásának természetesen megvannak a maguk szigorú előírásai, de alapvetően az isten iránti spontán szeretetet hivatott felébreszteni. Személyként tisztelik, úgy tartják, ő a tulajdonos, míg a házigazda és a család többi tagja vendégnek tekinti magát isten házában. Ha belegondolunk, valóban így van. Ha elfogadjuk isten mindenhatóságát, akkor valóban ő a tulajdonos. Nem csak a mi házunk tulajdonosa, de az egész világé is.

setapalca.hu