Kis türelmet...
" A nagy természet miként ragyog, A nap mily fényt vet, mily illatok! Föld,ág rakodtan színes virággal, Minden bokorban ezer madárdal. Ezer kiáltás visszhangra vár, Ó, föld, ó, áldás, Ó, napsugár! " / Dsida Jenő / " Tavaszutó, nyárelő,meggyet érlelő mézillatú napsugár bújj elő! Tavaszutó,nyárelő, mézet pergető búzasárga napsugár bújj elő! Tavaszutó,nyárelő,bőrünk perzselő, júliusi napsugár bújj elő!" / Kányádi Sándor / " Künn a fákon újra szól a víg kakukk madár, napsugárban úszik minden, száll az illat ár, nyár van,nyár, röpke lepke száll virágra, zümmög száz bogár. Lombos ágon csókot vált az ifjú gerlepár. Nyár van, nyár van, kakukk szól már a fák közt, kakukk, de szép a nyár. " " Virággal futkos a szellő, akár egy kócos semmirekellő. Kócosnak kócos, de nem mihaszna, okot nem ád ő soha panaszra. Meghintáztatja ágon a fészket, leszáll a földre: fűhegyen lépked. Illeg és billeg s ha dolga nincsen, elüldögél egy kéknefelejcsen." / Kányádi Sándor / " Így kellett volna meg - megállni, virágaidat megcsodálni. Kezedet többször kezembe fogni, mosolygásodra mosolyogni. Súlytalan szívvel útrakelni, erdőn madarakat figyelni. Patakos réteken derülni, sárkányok útját kikerülni. A vadméhekkel kóborolni, s dalolni, mindig csak dalolni..." / Áprily Lajos / " Higgy a csodákban,mert teli van vele az élet! De ami legfontosabb,higgy önmagadban, mert odabent a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény, a szeretet és a holnap álmai. " " Jól tudom: a fényt a szemem itta, a dalt a fülem fogta, a simogatást a kezem érezte,szép utakon a lábam vitt, és a gondolatok a fejemben születtek, mint az ég távoli villódzása, de mindezt a szívem gyűjtötte össze, és belőle lett minden, ami Szeretet. " / Fekete István / " A bércet már a hajnal aranyozza, A völgy virágait gyönggyel harmatozza. Fű és fa lombján hűs szellő legyint át, Ébresztgeti a lepkét és pacsirtát. Fény mindenütt, víg zaj minden zugolyba, Az ég mosolyán a föld szíve dobban. " / Gyulai Pál / " Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz, az ég derűs,nincs homlokán redő, utak mentén virágzik az akác, a csermelynek arany taréja nő... s a fényes levegőben villogó jeleket ír egy lustán hősködő gyémántos testű nagy szitakötő. " / Radnóti Miklós / " Ha szereted, viszont szeret, Ha mosolyogsz, ő is ám! Ha bánat ér, megosztozik szegény szíved bánatán. Cirógatod, megcirógat! Becézgeted, örül ám! Szíved örül, lelked röpül,varázslatos illatán. Orvosság ez minden bajra. Gondot s a bút űzi ám! Szíved - lelked meggyógyítja, míg merengsz az illatán. " / Csukás István / " Nyár. Kert. Csönd. Dél. Ég. Föld. Fák. Szél. Méh döng. Gyík vár. Pók ring. Légy száll. Jó itt. Nincs más csak a kis ház. Kint csönd és fény. Bent te meg én. / Szabó Lőrinc / " Nyár... Élvezzük a cirógató napsütést, a mezők felett a pacsirta énekét, vidám patak csörgedezését, égi tücsök cirpelését hajnali madarak dalát, aranyszínű búzatáblák susogását. Egy csokorba összekötve, szeretettel fűszerezve, mellé tűzöm árnyas erdők énekét s a piciny fülemülét. " / Áprily Lajos / " Fáradtságom adom az esti árnynak, Színeimet vissza a szivárványnak. Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek, Mosolygásom az őszi verőfénynek. Sötét titkom rábízom a szélre, Semmit se várva, semmit se kérve. Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton: Kétségeim az örvénybe szórom. " / Reményik Sándor / " Az emberek már csak ilyenek: szívükben remények, álmok, hitek, szemükben pedig ott ragyognak a csillagok. " " Hinni a szépet, a lehetetlent, Hogy egyszer valóra válik, Hinni a vágyban, akaratunkban, Ha kell hát bízni halálig. " / Szabó Lőrinc / " Az igazi csodák mily kevés zajt ütnek! A lényeges dolgok milyen egyszerűek. Ez az,amit nem tudok szavakkal kifejezni: Sokszor a mosoly a lényeg: A mosollyal fizetni lehet. A mosollyal kárpótolni lehet. A mosollyal életet lehet adni. " / Antoine de Saint - Exupéry / " Ha bölcsebb lennék,mint amilyen vagyok, innám a fényt, ameddig rám ragyog, a nap felé fordítanám arcomat, s feledném minden búmat,harcomat, élném időmet,ameddig élhetem, hiszen csupán egy perc az életem. " / Várnai Zseni / " Az ég tiszta kék, a fák büszkén néznek fel, S várják a fényt,mit te adsz áldott Nap. Megifjult a természet, s vele együtt az emberek. Ó, Nap, csak te légy velünk, mert nélküled nem élhetünk. " " ... Álmodunk Szabad fényről, meleg nyárról pipacsosban koszorút fonó kislányról, kacagó gyerekekről a réten, ... álmodjuk, hogy lesz még virág, lesz még rét egyszer álmommá válik az emlék, lesz még csodát feslő rózsakert arany sugárba szőtt szerelmes vers. " " Nyitott szívvel szeretnék élni Hinni a csodákban,szépben jóban, Megérni,hogy bízni lehet még A kimondott emberi szóban. A békét keresem szüntelen Belefáradva minden harcba, Szeretnék ébren is álmodni, És mosolyt csalni minden arcra. Egy embert szeretnék találni, Aki megérzi mire vágyom. Felé nyújtott kezem megfogja, Mert ő az én igazi barátom. " " A csodák mindig halkan zörgetnek. Ha azt mondod,csak a szép zúg odakint, kavics koccan az üveghez, vagy néhány száraz falevél zizzen a földön, ha ülve maradsz, a csoda kívül reked. Te nem nyitottál ajtót. " / Wass Albert / " Az idő... Túl lassú azoknak, akik várnak Túl gyors azoknak, akik félnek Túl lassú azoknak, akik gyászolnak, Túl rövid azoknak, akik örvendenek, Ám azoknak, akik szeretnek az idő nem számít. " " Olyan jó néha angyalt lesni, S angyalt lesve a csillagok között Isten szekerét megkeresni Ünneplőben elébe menni Mesék tavában megferedni S mesék tavában mélyen, mélyen ezt a világot elfeledni. " / Wass Albert / " Az ember hivatása,hogy megismerje az igazságot, szeresse a szépet, kívánja a jót, és cselekedje a legjobbakat. " / Beethoven / " Gyönyörűek a hegyek, mikor ormuk csókolják a vonuló fellegek. Szellő zsong át a fák sziromegén és lehűl és lágy párákkal permetez, majd édesen és halkan ágakat ráz s virágok új fűszerével legyez. |
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó cikkek:
Örömre születtünk
Nem sürgetlek!
Szeretni_vers
GONDOLAT A RÓZSÁRÓL