Kis türelmet...
Kis türelmet...
13 éve | 0 hozzászólás
Örömre születtünk
Az ember boldogságra született. Ha emberi természetünket
éber értelemmel szemléljük, felismerjük belső lényegünket, amely
szivünk legmélyéről sóvárog a boldogság, az öröm után.
Az öröm lábujjhegyen jár. Alig vesszük észre, ha belép
szivünke. Szivesen ott lakik, ha nem űzzük el erőszakkal. Az öröm
kisimogatja szomorú álmaink görcseit. Letörli arcunkról a könnyeket.
Összeköti hétköznapjainkat legszebb álmainkkal.
13 éve | 0 hozzászólás
Szemed kisírt, arcod könnyektől ázik,
Mert valami fontos dolog hiányzik.
De van, aki pótolja mindezt,
És ez mindörökké így lesz.
Kezed remeg, megtenni nem mered
Átlépni az előtted tornyosuló hegyet.
De van, aki segít, hogy sikerüljön,
S feletted az ég újra kiderüljön.
Harcoltál valamiért, sebet szereztél,
Úgy érezted, csak meghalni szeretnél.
De van, aki újra képes ápolni téged,
Akár a halálig is elmenne, kizárólag érted.
Lelked zavaros, nagyon meggyötört,
Szomorúságban teljesen összetört.
Koós Attila :
Szeretnék valamit tenni Érted.....
Szeretnék valamit tenni Érted,
valamit, ami olyan nagyon szép,
hogy benne a lelkemet megérzed,
mintha meztelen szívem érintenéd.
Szeretnék eljutni Hozzád,
mint eltévedt vándort, fogadj magadhoz,
s ne kérdezd, honnan hozom az út porát,
ha szomjúság űzi ajkam poharadhoz.
Szeretnék megpihenni Nálad,
csöndedbe takarózni békés rejtekeden,
s ha szememben látsz egy kucorgó árnyat,
gondos kezekkel hitesd el: ember nevem.
És én majd akarok valamit tenni Érted,
de hősként sorsod meg nem válthatom,
csak érezd, hogy vagyok, s nem hiába élek,
mert a hétköznapok terhét Veled vállalom!
13 éve | 1 hozzászólás
Egy öreg
néni csoszog az utcán két kezében két szatyorral..
Az egyik lyukas, és néhánylépésenként kihullik
belőle egy húszdolláros bankjegy.
Észreveszi ezt egy rendőr és megállítja a nénit.
- Asszonyom, a szatyrából húszdollárosok hullanak.
- Köszönöm, hogy szólt. Visszafordulok, hátha még
megtalálok néhányat.
- De honnan van ez a pénz? - kérdi a rendőr -
Talán lopta?
- Jaj, dehogyis! A kertem végében van egy stadion,
és a nézők mindig a kerítésemhez járnak
elvégezni a dolgukat.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Hozzád
13 éve | 1 hozzászólás
Küldenélek, menj el, de az ajkam néma.
Nem vagyok már szabad, de szívem érted ég,
Tudom, hogy ez bűn, de mégis várom rég.
A szemedbe nézek, úrrá lesz rajtam rég nem érzett vágy,
Melyet sivár életemben eltűnni hittem már.
Égő szerelemmel lobogott a szívem,
De röpke idő alatt hamuvá lett minden.
Miért jöttél utamba, álmom mért zavartad,
Megszokott, bús életem, miért felkavartad.
A szív s a józan ész vitába kelt rajtad,
Küldd el, nem, szeresd, így hadakoztak.
Mikor nem látlak, gondolatban búcsút mondok,
De ha szemed rám néz, fellángolok
Nem kell, hogy szólj, elég ha nézel
S máris érzem, hogy lüktet a vérem.
Ámor nyila elszállt s vaktában talált,
Ó te boldogtalan Ámor, miért is játszottál.
Szerelem, te édes nektárja az életnek,
Mért is találtál rám, hisz már meg nem érdemellek.
Címkék: saját versem
Utolsó hozzászólás
Tovább