5 PERCES MENEDZSMENT TANFOLYAM    

1.    lecke
Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a
tusolással, amikor valaki csenget.
A feleség gyorsan maga köré csavar egy törölközőt, és lemegy a bejárati
ajtóhoz.
Amikor kinyitja az ajtót, azt látja, hogy Béla, a szomszédjuk áll ott.
Mielőtt bármit is szólhatna, Béla kikerekedett szemekkel ezt mondja: "Adok százezer forintot, ha ledobod magadról a törölközőt."
Egy pillanat gondolkodás után a nő ledobja magáról a törölközőt, és ott áll
pucéran Béla előtt.

Gratulálunk! El kell mondanom... című versed felkerült a Poet.hu-ra.

Mindig van új... című versed felkerült a Poet.hu-ra.

Mindig van új... Mindig jön más, ha új reményre vágyunk, Mindig van új a nap alatt, csak ki kell várnunk. Új remény és varázs, ha elmúlt már rég, Van mégis szép szerelem, mi csak a miénk. Ha szenvedsz, és fáj, hogy elhagy, ki ígért, Ne félj, mert mindig van remény. Mi jobb és újult erővel lobban fel.
	Csoma Julianna

Gratulálunk! Nem sürgetlek! című versed felkerült a Poet.hu-ra.

Nem sürgetlek! Nem tudom mi történt, de félek nagyon, Hol van a régi érzés, hol van a bizalom. Mit tegyek, hogy higgy nekem, Ne kételkedj, s bízzál bennem. De nem, nem bizonyítok, ha nem érzed, félsz, Minek kínlódok, tégy, amit akarsz, várok még! De ha döntöttél, szólj kedvesem, Hiába ne szenvedjen tovább a szívem. Szólj, vagy ints, hogy vége...
	Csoma Julianna

 Gondolatok a rózsáról

Szépséges, kedves virág nekem a rózsa,
Bájos, vidító, mégis oly szelíd a mosolya.
Mikor egy esőcsepp könnyedén megül rajta,
Mintha sírna, midőn az ember a szerelmet siratta.
Sejtelmes, mégis oly bársonyosan kedves,
Vörös színben romantikusan szerelmes.

Rózsában megtalálod az olyant, azokat,
Kik nem pénzért adják az édes álmokat.
Nincs több ilyen virág, mi így átadja gondolatait,
Mely ennyire magába zárja szépségének mély titkait,

Ki sűrű, szúrós tüskével, vértezi fel magát,
Ha meg is szúr, mégis egy hű, szépséges barát.
Illata, csodás ábrándozásra késztet, megrészegít,
Jóérzést csen észrevétlenül szívembe, felvidít.

Rózsát viszek szeretteimnek, rózsát szerelmemnek,
S rózsát a szeretett, már eltemetetteknek.
Az egyetlen virág, mi jó minden alkalomra,
De nem is kell alkalom, jó az minden napra

 Egy
Adj többet, mint amennyit elvárnak tőled, és ezt örömmel tedd!

Kettő
Akármihez fogsz, szenvedéllyel csináld végig!

Három
Harapd el szavaid, ha kritizálni akarsz, de a dicséreteket a tetőről is kiáltsd!

Négy
Mikor azt mondod: Szeretlek, érezd komolyan!

Öt
Mikor bocsánatot kérsz, nézz az illető szemébe!

Hat
Bízz az emberekben, de láss keresztül a hímezett hazugságokon!

Hét
Te egyedüli lélek vagy, aki valamiben a legjobb a világon.

Gratulálunk! Csak szép álom lehet című versed felkerült a Poet.hu-ra.

A fiú a tóparton ült, és a vizet bámulta. Gyakran menekült ide, a világzajától, megnyugtatta a hullámok lágy, csobbanása. A romantika cseppenként járta át ereit. Egy lányra gondolt, akit nem rég ismert meg. Szép lassan költözött be életébe, ahogy a magból fa nő, úgy nőtt ki a szerelem virága. Először csak néha jutott eszébe, aztán egyszer csak azt vette észre, hiányzik. Hiányzik a mosolya, szeme villanása, bőrének édes illata, és az a mágneses tér, ami közelében járva csak úgy húzta felé, ami elől nem volt menekvés.

Szerző: Ady Endre

Valamit még szivemben tartok,
Forró, nagy hálát, édesim,
Asszonyaim, leányaim,
Hogy olyan könnyü vállal csaltok
S mégis bennetek úgy hiszek.

Hívő csalások, csalt hitek
S egy semmire örök-vágyóság,
Ezek vagytok s ezek vagyunk.
Elönti szívemet a jóság,
Be jól van így, be jól van így.

Fohászkodok: »Isten, talán nem
Helyesled, amit csináltál,
Mert csak buta és gyönyörű,
De engedd meg, hogy folytassuk
Ezt a csaló játékot. Ámen.«

Az idő és a felejtés.



Az idő és a felejtés.

A lány végre rászánta magát, és elindult. Elindult megkeresni az Időt.
Hiszen orvosra volt szüksége, s azt mondták, az Idő minden sebet
begyógyít. Márpedig igen régóta viselte azt a sebet magán, mely furcsa
módon sehogyan sem akart behegedni. Néha úgy látszott, már-már eltűnik,
de elég volt egy zaklatott álom, egy illat, mely megtalálta, egy zene,
mely fülébe kúszott, vagy egy ismerősnek tűnő mozdulat, és a seb újra
és újra felszakadt.