Lehet, hogy többet árt, mint használ?

Őszintén a tejről.

Sokáig szerettem a tejet. Később az allergiám miatt kiiktattam az étrendemből és elmúltak a tüneteim. Barátnőim gyomorproblémáit pedig tejcukor-érzékenységgel magyarázta orvosuk. Vajon tényleg olyan jó a tejtermékek fogyasztása, mint ahogyan állítják?

A tej élet, erő, egészség! Ezzel a szlogennel mindenki találkozott már. A magyar lakosság 30-35%-a mégis tejcukor-érzékenységben szenved. A betegek kisebb hányada veleszületett laktóz intoleranciával küzd. Az emberek többségének szervezetében felnőttkorban csökken, vagy le is áll a laktóz bontó enzim termelése. Tejallergiáról akkor beszélünk, ha a szervezet a tejfehérjét nem tudja lebontani. Emellett számos kór azért keletkezik, mert a tej fogyasztása nem természetes sem felnőttek, sem gyermekek számára.

Mi az a „laktóz intolerancia”?

A laktóz a tejben lévő cukor, melyet szénhidrátnak is neveznek és megtalálható a tejben. Diszacharid, ami azt jelenti, hogy két egyszerű cukorból – a glükóz és a galaktóz nevű monoszacharidból – tevődik össze. A laktózt csak a tejtermelő emlősök mirigyének sejtjei állítják elő, így semmilyen más ételben nem található meg, kizárólag az emlősök tejében. Amikor az ember tejet fogyaszt, szervezetének a laktózt le kell bontania két monoszacharid alkotójára, mielőtt felszívódhatna a bélrendszerből a véráramba. A laktáz enzim végzi ezt a feladatot. Ez az emésztőrendszer felső szakaszában lévő emésztősejtekben van jelen és a legnagyobb koncentrációban a vékonybél éhbélnek nevezett részében található meg. Ha azonban a laktóz mennyisége meghaladja a laktáz enzim bontó kapacitását, a tejcukor emésztés nélkül halad tovább a vastagbélbe. Itt először a vastagbélben lévő baktérium hat a tejcukorra, mely a tejcukrot gázzá, széndioxiddá, savvá és tejsavvá bontja le. A tejcukor molekulák a bélfalon átszűrődve a vizet is beszívják a belekbe. Ennek eredményeként több gáz és víz van jelen a vastagbélben, ami puffadást, szellentést, görcsöt és vizes hasmenést okoz.

Ráadásul a kutatások azt mutatják, hogy amikor a tejcukor érzékeny teljes tejet fogyaszt, annak összes táplálkozási haszna elveszhet számára! Ugyanis nemcsak a tej által biztosított kalória mennyiséget nem tudja hasznosítani a megemészthetetlen szénhidrátokból, hanem a tejfogyasztás miatt kialakuló hasmenés fehérjevesztéshez is vezethet szervezetében.

Korábban azt feltételezték, hogy a laktáz enzim hiánya a bélrendszerben szokatlan elváltozás, melyet csak néhány – örökletes rendellenességben szenvedő – csecsemőnél tapasztaltak, illetve kizárólag más bélrendszeri betegséggel együtt fordul elő. Azóta kiderült, hogy a vékonybélben a laktáz enzim aktivitása – mely egyébként a születés után van a tetőfokán – valamikor másfél és négy éves kor között elveszik. Úgy tűnik, ez a fejlődés természetes velejárója és az emlősökben az elválasztás után jelenik meg.

De mi lesz a kalciummal?

A legtöbb ember úgy tudja, hogy a tejben található kalciumra szükség van az erős csontokhoz és a fogakhoz. Ez azonban nem így van! Ugyanis az étrend kalciumhiánya és a vérben felszívódó, majd a csontokba és a fogakba beépülő kalciummennyiség között nincs összefüggés. Ezt leginkább úgy lehet megérteni, ha összehasonlítjuk az emberi és a tehéntejet fogyasztó csecsemőket. A tehéntej 1200 mg. kalciumot tartalmaz literenként, az emberi tej csak 300 mg-ot. Mégis az a csecsemő épít be a szervezetébe több kalciumot, aki csak emberi tejet kap. Ennek az oka, hogy a tehéntej gazdag foszforban is, amely az emésztőrendszerünk hatására reakcióba léphet a kalciummal és megakadályozza annak felszívódását. Így sok táplálkozási szakértő szerint csak azokat az ételeket lehetne elsődleges kalciumforrásként fogyasztani, melyeknek kalcium-foszfor aránya 2:1, vagy annál jobb.

A felnőttek szervezetében sem okoz hiányt, ha az ajánlott mennyiségnél kevesebb tejet fogyasztanak, vagy teljesen kiiktatják étrendjükből azt. Ezt magyarázza a különböző népcsoportok körében végzett csontsűrűség vizsgálat. Az eredmények azt mutatták, hogy nincs bizonyíték a csontok puhaságára azoknál a népeknél sem, amelyek kevesebb kalciumot fogyasztanak. (pl. az afrikaiaknál, akiknek a napi kalciumfelvétele jóval alacsonyabb, mint az amerikaiak által ajánlott napi 800 mg.) A WHO egy szakértő csoportja szintén megállapította: „….nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a 300 mg-nál alacsonyabb napi kalciumfogyasztás káros az egészségre….” A napi 300 mg. 1 pohár tehéntejnek felel meg.

Ha tehát kevesebb tejet iszik, esetleg teljesen kiiktatja az étrendjéből, akkor adódik a kérdés:

Hogyan fedezheti szervezete kalcium szükségletét?

Most következzen itt néhány példa: 85g. szardínia, 28g. svájci sajt, 100g. juh túró, 200g. spenót vagy 113g. liszt is több mint 250 mg. kalciumot biztosít a szervezet számára. Több mint 200 mg. kalciumhoz juthat 113 g. lazacból, de ezen kívül jó kalciumforrás a vesebab, a brokkoli, a szójabab, a mandula, a dió, számos hal, a mák és a tök, illetve a szezám mag is.

Betegek is fogyaszthatják? A sajt, az aludttej, a kefir és a joghurt.

Amikor a tejet baktériumkultúrával oltják be, akkor a tejcukor nagy része glükózzá, valamint galaktózzá bomlik le. Hasonlóképpen, amikor a sajt érik, a tejcukor jelentős része egyszerű cukorrá alakul át. Az így keletkezett összetevőket ezután már el tudja viselni azoknak a szervezete is, akiké egyébként nem tudná tolerálni a teljes tejet.

Könyvajánló.

Tudta, hogy a tejtermékek fogyasztása tehető felelőssé számos emésztőrendszeri, szív-és érrendszeri probléma kialakulásáért és hogy elősegíti a csontritkulás, meszesedés, fogromlás, vesekő, epekő, vérszegénység, reumatikus ízületi gyulladás, pollen allergia, légúti és nőgyógyászati megbetegedések kifejlődéséért?

Dr. Frank A.Oski : A tejről őszintén. (Méreg, vagy gyógyszer?) című művében közérthető nyelvezetben számol be a tejjel kapcsolatos kutatások mai állásáról. Ez után szabadon dönthet arról, hogy fogyasztja-e azt a továbbiakban, vagy sem. A könyvből megtudhatja azt is, hogy milyen ízletes és egészséges helyettesítői vannak a tehéntejnek. (Mandala-Véda Kiadó, 2.490.-Ft.)

A cikk megjelent: TINA, 2009.május 12-18. 20. hét, 24.old. A cikket jegyezte: K.Sz.