Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Erika blogja

A világ nagyvárosaiban mindenütt hivalkodóan fénylenek a sokszínû képekké vagy éppen márkanevekké összeálló neonreklámok.

A hagyományos vilanykörtétõl eltérõen,a vékony fénycsövekbõl könnyen alakíthatók ki betûk vagy más,bonyolult alakzatok.

Jellegzetes fényüket az "elektromos gázkisülés" jelenségének köszönhetik.A gázok rendes körülmények között nem vezetik az elektromosságot,jó szigetelõk.Ha azonban a nyomást erõsen csökkentjük,és nagy feszültség alá helyezzük,a gázok is elektromos vezetõvé válnak.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

Sallai Erzsébet üzente 17 éve

Legalább innetől fogva tudom miért szineződött el a neonunk a konyhában:)

Tovább 

A villanykörte üvegbúrája nrm sokkal vastagabb a papírnál,mégsem törik össze,amikor erõsen megmarkoljuk,hogy a foglalatba csavarjuk.Ennek oka a villanykörte alakjába keresendõ,amely a "tojáshéjelven" alapszik.

A természet már réges-régen megtalálta a megoldást arra,hogyan ne törjenek össze a tojások a rajta kotló madár súlyától.A dolog nyitja a jellegzetes tojásalak,amely még vékony héj esetébebis nagy szerkezeti szilárdságot biztosít,bármerrõl is érje a nyomás.(Ha a héj túl vastag lenne,a fióka nem tudna utat törni magának.)

A villanykörte- akárcsak a tojáshéj- egészében lekerekedett felületû.Amikor megfogjuk,az erõ az érintkezési ponttól minden irányban szétterjed az üveg görbülete mentén.Ennak eredményeként az erõ sokkal nagyobb felületen oszlik el,s egyetlen pontra sem nehezedk túl nagy nyomás.

Címkék: Hétköznapi csodák

Utolsó hozzászólás

Tóth Zoltánné Erika üzente 17 éve

Szia Magoca!Na látod számomra meg ez az érdekes.Nagyon szép ez a kép.Köszönöm!ErikaElőzmény: Magoca, 2007-11-03 18:24Szia Nagyon érdekes amit a villanykörtéről irsz. Képzeljétek el mi volt akkor amikor még nem volt villany, milyen fantasztikus ügyesen megoldották, hogy a templomokban, katedrálisokban, hogy világossságot csaltak a belső terekbe.  Rómában fényképeztem ezt a kupolót, fenntől jön be a fény: 

Tovább 

A csillagászok nagyon sokat tudnak Naprendszerünk bolygóiról.Részletes térképeik vannak a Merkurról,Vénuszról Marsról és a külsõ blygók több tucatnyi holdjáról.Mozgófilmeken tanulmányozhatják a Jupiter idõjárását és a Szaturnusz gyûrûjének forgását.Még olyan fotók is rendelkezésre állnak,amelyek a Vénusz és a Mars felszínén készültek.Mindezeket az értékes adatokat legénység élküli,Földrõl irányított ûrszondák gyüjtötték össze.

A szondák vezérlése sok tekintetben hasonló a robotok távirányításához.Az ûrön keresztül csak rádiójeleket lehet küldeni,ám ilyen hatalmas távolságokon a jelek elveszítik erejüket.Az ûrszondáknak szóló utasítások hatékony továbbításához ezért óriási tányérantennákat állítottak fel a világ különbözõ pontjain.Közülük hármat a NASA,az amerikai ûrhajózási hivatal épített.Ezek az egyenként 65m átmérõjü parabolatányérok alkotják a DSN-t (Deep Space Network),a Kozmosz távoli Régiit Kutató Hálózatot.A Kaliforniában,Spanyolországban és Ausztráliában elhelyezett antennaóriások közül legalább egy mindíg kapcsolatot tart fenn az ûrszondákkal.

Címkék: csillagászat

Tovább 

A történelem folyamán sokan hitték,hogy más bolygókon is laknak értelmes lények.Nem is olyan rég még voltak tudósok,akik az elõször 1877-ben feltérképezett marsbéli "csatornákat" értelmes teremtmények mûvének tartották.Csak 1965-ben vált bizonyossággá,hogy merõ ábrándozás láttatta velük a kanálisokat,abban az évben készítették ugyanis az ûrszondák az elsõfényképeket a Marsról.A "vörös bolygó" is csak egy hát az élet nélküli égitestek sorában.

Címkék: csillagászat

Tovább 

Naprendszerünk bolygói közül öt- a Merkur,Vénusz,Mars,Jupiter és Szaturnusz- olyan fényes,hogy a csillagászok már évezredekkel ezelõtt tudtak róluk.Az utóbbi néhány száz évben aztán acsillagászok rábukkantak még három távoli,halvány bolygóra:az Uránuszra,Neptunuszra és a Plútóra.Bizonyos jelek egy tizedik bolygó jelenlétére is utalnak a Plútón túl.A planéták felfedezéséhez matematikaifelkészültség és szerencse egyaránt szükséges.

1781-ig senki sem gondolta volna,hogy a Szaturnuszon túl is vannak bolygók,így hát nem is keresték õket.Az év március 13-án Wiliam Herschel amatõr csillagász,miközben kettõscsillagokat keresett ,megtalálta az Uránuszt.Tudta,hogy amit lát,nem lehet csillag,hiszen távcsöve jól kivehetõen korondnak mutatta,olyanak,mint a telihold.A csillagászok nyomon követték az égitest mozgását,és megállapították,hogy kétséget kizáróan bolygórol van szó.

Címkék: csillagászat

Tovább 

1982.október 6.án kaliforniai csillagászok a világ legerõsebb teleszkópját egy bizonyos,a Kiskutya (Canis Minor)csillagépben levõ pontra irányították.Nyomában voltak valaminek,amit több mint 70éve nem láttak,s ami most ismét a Naprendszer belsõ tartományait készül meglátogatni.Ez a valami a Halley-üstökös volt.Amint a csillagászok a palomar-hegyi nagy teleszkóp képét kivetítõ monitorok képernyõit figyelték,egyszer csak feltünt a keresett apró fényfolt.A Halley-üstökös annak rendje és módja szerint jött elõre kiszámított pályáján.

Címkék: csillagászat

Utolsó hozzászólás

Tóth Zoltánné Erika üzente 17 éve

köszönöm a képetElőzmény: bogyo, 2007-10-27 18:04

Tovább 

Mint minden kettõs rendszer,a Cygnus X-1 és a HDE 226 868 alkotta csillag kettõs is közös tömegközéppont körül kering.Ha a csilago egyenlõ tömegüek,a középpont féluton található a két égitest között,ha viszont nem,a nehezebb csilaghoz van közelebb.Így a kettõs rendszerek olyan természetes mérleget képeznek,melynek révén a csillagászok megtudják határozni a rendszert alkotó égitestek tömegét.A HDE 226 868 mozgását vizsgálva a tudósok megállapították: a középpont olyan közel fekszik a csillaghoz,hogy kísérõjének feleakkora tömegünek kell lennie.

Címkék: csillagászat

Utolsó hozzászólás

Rné Magdi üzente 17 éve

Érdekes és okos dolgokat kapok Tőled.Puszi

Tovább 

Amikor egy nagy tömegû csillag pályafutásának végére ér,a világegyetem legsötétebb és legpusztítóbb képzõdményét hagyja hátra - a fekete lyukat.Mivel az ilyen objektumnak annyira erõs gravitációs tere van,hogy sem fény,sem másmilyen sugárzás nem juthat ki belõle.A csillagászok ennek ellenére biztosak benne,hogy már legalább fél tucat fekete lyukat felfedeztek.

A fekete lyukak kimúlt öreg csillagok összeroskadt maradványai.A csillag anyagának egy része saját tömege hatására egészen kis térfogatba préselõdik össze:kisebb lesz,mint egy atommag.Ekkor éri el az ugynevezett szinguláris állapotot.Az ilyen sûrû tömegû anyag gravitációs tere elképzelhetetlenül erõs.A szinguláris állapotban lévõ csillag közvetlen környezetében a gravitáció hatása teljes mértékben legyõzhetetlen.Ezt a legfeljebb néhány kilométer átmérõjü tartományt hívjuk fekete lyuknak.

Címkék: csillagászat

Tovább 

Az európai csillagászok a jelenleg használatos teleszkópoknál tízszer nagyobb teljesítményû távcsõ építésén dolgoznak.Az óriásteleszkóppal reményeik szerint a kozmosz sohasem látott mélységeibe pillanthatnak be.Ám még így sem bízhatnak abban,hogy elláthatnak a világegytem határáig.

A modern ûrkutatás Einstein általános relativitáselméletére épül.Az elmélet kimondja,hogy az anyag körüli gravitációs mezõ megváltoztatja a teret és az idõt oly módon,hogy a tér görbulté válik,az idõ pedig felgyorsul vagy lelassul.Az anyag gravitációs mezeje a fénysugarat is elhajlítja.

Címkék: csillagászat

Utolsó hozzászólás

[Törölt felhasználó] üzente 17 éve

nagyon ott vagy a szeren köszönöm igazán érdekesnek találtam puszi

Tovább 

Az univerzumot 15 milliárd évvel ezelõtt egy fantasztikus méretû hirtelen robbanás hozta létre.Az explózióból kifelé szágudó gázok idõvel galaxisokká,csillagokká és bolygókká tömörültek.Így keletkezett a Nap és a Föld is.De hogyan képesek kiszámítani csillagászok,mikor is történt mindez?

Századunk 20-as éveiben Edwin Hubble amerikai csilagász felismerte,hogy a galaxisok távolodnak egymástól,s hogy a meszebb levõk távolodási sebessége nagyobb,mint a közelebbieké,mintha egy hatalmas kozmikus robbanás szerteszóródó  lövedékei lennének.A galaxisok távolságának és sebességének hányadosából Hubble kiszámította,mikor játszódhatott le az õsrobbanás.Ezt a számot ma,a legkorszerûbb és legpontosabb megfigyeléseket alapul véve,15 milliárd évre tesszük.

Címkék: csillagászat

Utolsó hozzászólás

Sallai Erzsébet üzente 17 éve

A bibliában nem így olvastam:)

Tovább 

 Frissebb bejegyzések

Régebbi bejegyzések 

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu