1982.október 6.án kaliforniai csillagászok a világ legerősebb teleszkópját egy bizonyos,a Kiskutya (Canis Minor)csillagépben levő pontra irányították.Nyomában voltak valaminek,amit több mint 70éve nem láttak,s ami most ismét a Naprendszer belső tartományait készül meglátogatni.Ez a valami a Halley-üstökös volt.Amint a csillagászok a palomar-hegyi nagy teleszkóp képét kivetítő monitorok képernyőit figyelték,egyszer csak feltünt a keresett apró fényfolt.A Halley-üstökös annak rendje és módja szerint jött előre kiszámított pályáján.

Az ütökösök megjelenéséről már a legrégibb időkből vannak feljegyzések.A Halley-üstököst először Kínában,i.e.467-ben figyelték meg;s eddig 30 alkalommal észlelték.Nevét Edmund Halley 17.századi angol tudósról nyerte,aki megállapította,hogy az üstökösök meghatározott pályákon mozognak,s e pályák kiszámíthatók.Látta az égitestet 1682-ben és megjósolta,hogy 1758-ban fog újra visszatérni.

Az üstökösök periódikus visszatérése azon alapul,hogy a Nap körül keringenek,a gravitációs erő meghatározta pályán.De míg a bolygók Nap körüli pályája többé-kevésbé kör alakú,az üstökösök elnyujtott pályát írnak le.Amikor a Halley-üstökös pályája túlsó végén van,35-ször messzebb jár a Naptól,mint a Föld.Ilyenkor még a legerősebb teleszkópok számára is láthatatlan.Amikor azonban a legközelebb tartózkodik a Naphoz,bolygónk pályáján belülre kerül.Mihelyt a Nap felforrósítja,s jeges magját óriási gáz- és porfelhő veszi körül,néhány hónapra az égbolt ragyogó jelenségé válik.

Ahogy a Föld egy év alatt járja körbe a Napot,a Halley-üstökösnek is meg van a maga keringési ciklusa,mégpedig körülbelöl 76 év.Az üstököstől azt várhatnánk tehát,hogy szabályos időközökben,mindíg ugyan azt a Nap körüli pályát követve jelenik meg.Így is történne,ha kizárólag a Nap gravitációs tere hatna rá.Ám az üstökösöket a Naprendszer bolygói is vonzzák,különösen a nagy tömegű Jupiter és Szaturnusz.

A Halley-üstökös leggyorsabban 74.5 év alatt tette meg pályájáját.Miután 1835 novemberében elhaladt a Nap mellett,a bolygók felgyorsították mozgását,s ezért már 1910 áprilisában viszatért.Kínai és japán csillagászok i.e.451 és 530 között végzett megfigyelései viszont arról tanuskodnak,hogy akkoriban 79 év alatt járta körbe a Napot,nyilván a bolygók lassító hatása miatt.

1759-ben három francia matematikus megjósolta a Halley-üstökös újbóli visszatérését.Éjt nappallá téve osztottak-szoroztak,s még így is hat hónapjukba telt,mire eredményhez jutottak.Manapság a számítógépek néhány perc alatt végrehajtják.

Az 1970-es években Donald Yeomans,a kaliforniai Sugárhajtási Laboratórium munkatársa összegyüjtötte az összes észlelést,amelyet a Halley-üstökösről valaha is feljegyeztek.Az adatok alapján kirajzolódott előtte,milyen mozgást végzett az égitest 1910.junius 15-ig,vagyis addig a napig,amikor legutóbbi visszatérése alkalmával fényképet készítettek róla.A szakember ezután számítógéppel kiszámította az összes bolygónak az üstökösre gyakorolt hatását 1910-től a 80-as évek közepéig.A Halley 1982-ben,miután hét évtizeden át láthatatlan volt,a Yeomans által megjósolt időponttól csak néhány óra eltéréssel haladt el a Nap mellett.

Az üstökösmag:A Halley-üstökös magja krumpli alakú,16*8*8 km-es képződmény.Felületén kiemelkedések és mélyedések láthatók.Belsejéből gáz-és porfelhőket lövell ki.