Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

 


Szentkarácsony éjjelén, mikor az utca csendes,
Mikor minden ház már haragtól mentes,
Egy kislány sétál a havas úton,
S nézi, milyen a boldogság az ablakon túlról.
Sétál az úton, a lámpák fénylenek,
Apró kezével törli a könnyeket.
Szegényke fázik, reszket és fél,
De szívében Isten még így is él.
Letérdel a hóba, s összeteszi kezét,
Fejét lehajtja, s behunyja a szemét.
"Drága Jó Istenem!" - kezdi remegve.
"Vigyázz a mennyben drága szüleimre.
Kérlek rám is vigyázz, mert annyira félek...
Ha te is akarod, jöjjenek a fények."
Sötét az utca, pislákol a lámpa,
Alatta vacog az árva leányka.
Átfagyva, némán térdel,
Arcán mosollyal, szemében fénnyel.
Egyetlen mondat hagyja el a száját:
"Legyen úgy, ahogy te akarod Atyám!"
Másnap reggel az utca zajong.
"Az a kislány... az ott halott."
Térdelve az úton, kőszoborrá fagyva,
Egy cetlit mégis maga után hagyva.

"Szeret az Úr, elvitt haza.
Ez életem legszebb karácsonya!"

(Lakatos Gerda Lujza)

 

 

 

 

network.hu

 

 

 

Címkék: bánat fájdalom szeretet

Kapcsolódó cikkek:

  A szív

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Bankó József üzente 2 hónapja

Köszönöm, hogy elolvastad, s úgy legyen, ne éljen át senki ilyen fájdalmat. Üdvözlettel: József

Válasz

Domonkos Vilmosné Irén üzente 2 hónapja

Megrázó a vers. József sose érjünk meg ilyet, sem mi, sem a gyerekek. Üdvözlettel: Irén

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu