Ha pontosságról beszélünk, meg kell különböztetnünk a hardverórát és az operációs rendszer óráját. Itt most csak a hardveróráról ejtünk egy-két szót.

A számítógépekben kvarcoszcillátort használnak az idő számontartásához. Az oszcillátor frekvenciáját osztón vezetik keresztül, és végeredményben egy másodpercenként egyet lépő számlálót kapunk - ami megfelel a pillanatnyi idő megállapításának (a valóságban kissé bonyolultabb a helyzet, de ez a magyarázat lényegét nem érinti). Az óraoszcillátor a számítógép kikapcsolása esetén is fut, így a gép bekapcsolásakor (és a Linux indulásakor) ki lehet olvasni a hardveróra által mutatott időt. Az oszcillátor stabilitása elsősorban a környezeti hőmérséklettől függ, de hatással van rá a légnyomás és az oszcillátor tápfeszültségének stabilitása is. Az oszcillátor feladata egy ismert és stabil frekvencia előállítása (ami többnyire 1.19318 MHz). A hardveróra eltérése a valós időhöz képest rövid távon nem megjósolható, mert sok ellentétes hatású tényező hat rá, hosszú távon azonban meghatározható eltérést mutat a pontos időhöz képest. Mivel hosszabb távon a pontos idővel való folyamatos összehasonlítással meg tudjuk állapítani a hardveróra frekvenciáját, és ezzel a mérési pontatlanságát, ezért lehetőségünk van arra, hogy az operációs rendszerben a pontos időnek megfelelő frekvenciát tudjuk beállítani egy NTP protokollt használó program segítségével. Az operációs rendszer órája LAN-ban használt időszerver esetén jellemzően 0.01 sec eltéréssel mutatja a pontos időt. Internetes időszerver vagy más pontosidő-forrás használata esetén az eltérés jellemzően 0.2 sec alatt lesz. (az eltérés ezeknél az értékeknél kisebb is lehet).