Fekete "gyászruhás" madarak vitetik magukat a folyó sodrában, majd hirtelen eltűnnek a víz alatt, hogy néhány pillanat múlva újra felbukkanjanak, horgas csőrükben egy vergődő hallal. Kormoránok - azaz kárókatonák - halásznak előttünk a Dráván, és nem zavarja őket sem a kenulapátok csobbanása, sem az időnként erre járó motoros sétahajó zaja.

Az ország délvidékén járunk, a horvát határ közelében, ahol a somogyi lankák belesimulnak a széles folyóvölgybe. Bármerre is fordulunk vízen vagy szárazon, mindig és mindenhol érezhetjük a Duna-Dráva Nemzeti Park "szelíd turizmust" teremtő, gondoskodó figyelmét. Bár egy folyónál fokozottan is érvényes a mondás, hogy "navigare necesse est" azaz hajózni szükséges, nem kell feltétlenül kenuba vagy kajakba szállni azoknak, akik nem vonzódnak az evezős élethez. Barcson és Drávaszabolcson is lehetőség van motoros kishajóra ülni, és így közelíteni meg a madarak zsivajától hangos Csomoros-szigetet vagy a Kormorános-erdőt. Ha végképp csak tisztes távolból akarjuk figyelni a vizet, akkor marad a "drótszamár". Aki nem sajnál néhány napot a kirándulásra és a mintegy 130 km-es távra (szárazon!), az induljon Berzencéről, vagy közvetlenül a folyó mellől Vízvárról.

Arról, hogy ez a terület mindig is a hatalmak ütközőzónája volt, várromok tanúskodnak, Berzencén, és Babócsán. Babócsának nem a törökvár, vagy a basakerti vár és templomromok, hanem a tavasszal virágzó nárciszmező biztosítja az országos hírnevet. Az egykori "basákra" emlékeztet a Helytörténeti Gyűjtemény és a török kút is a Somssich-kastély közelében.
Péterhidánál elkalandozhatunk a Drávába kanyargósan ömlő Rinya torkolatvidékére, keresztezve a védett fás legelőt, de megnézhetjük a vízimalmot is. A Dráva-mellék központja vitathatatlanul Barcs, és nemcsak határátkelőhelye és hídja, de történelmi szerepe miatt is. Álljunk meg itt egy napra, hajókázzunk egyet, és nézzünk körül.
A múlt értékeit egy hajdani gabonaraktárban őrzi a Dráva Múzeum, de megtekintésre érdemes a Dohány- és sóraktár és a Széchenyi kastély is. A gyalogtúrák kedvelőinek a város határában az ősborókás és a láptavak jelzett turistaútjai ajánlhatók. A Széchényi család emlékét pedig a kastélyon kívül a somogytarnócai városrészben álló temetőkápolna hirdeti.

Felsőszentmárton és Drávakeresztúr után Drávasztáránál akár betervezhetünk egy ormánsági körtúrát is (plusz egy nap!). Drávaiványiban, Kémesen, Kóróson, Adorjáson a festett mennyezetű és berendezésű református templomok,

Sellyén a Kiss Géza Ormánsági Múzeum és udvarán a talpasház, Vajszlón a Kodolányi Emlékmúzeum fogadja az érdeklődőket. Kémesről kanyarodjunk le a festői Holt-Dráva mellé, majd folytathatjuk utunkat Drávaszabolcsig, ahol újra sétahajóra szállhatunk. A túra méltó befejezése lehet a kormorántelepről is elhíresült Matty, ahol a szimbolikus "madártemetőben" azokat a madarakat is megismerhetjük, melyeket a mai Magyarországon sajnos már nem láthatunk.