Vízkereszt, korábban Szentkereszt a latin egyház Epiphania Domini, „az Úr megjelenése” elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve.
Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted” (12 napos ünnep) zárónapja. (Innen az ünnep angol neve: Twelfthday, Tizenkettedik nap”) A 354 napos holdév és a napév közt kereken 11 nap a különbség, s az évkezdéskor beiktatott pótnapok – a naptár más pontjain is találkozhatunk ilyenekkel – a különbséget voltak hivatottak eltüntetni Európa luniszoláris parasztnaptáraiban.

A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állatnak az országba való behozatalához, tartásához, szaporításához a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyző (előzetes) tartási engedélye szükséges. Az engedély kiadásához az állategészségügyi hatóság és a természetvédelem illetékes területi szervének hozzájárulása is szükséges.

Tartási engedély kizárólag abban az esetben adható, ha a tartás

1. a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti, vagy nem veszélyezteti, és
2. az egyedi tartás feltételei -ideértve a tartáshoz szükséges szakismeretet is -biztosítottak.

Régi időben az emberek főképpen húsételekkel táplálkoztak. Az állatok húsát nyersen, utóbb szabad tűzön sütve ették meg. A növényi táplálék csak a húsételeknek kiegészítő része volt.

Hosszú évezredek múltak el anélkül, hogy az emberek a gabonán kívül a többi növényi táplálékokat is kelőképen felhasználták volna. A manapság termesztett főzeléknövényeket javarészt ismerték ugyan, de még Krisztus születése idején is számos nép megvetette azokat, akik csak zöldséggel, főzelékkel táplálkoztak.

A világ ismert növényfajainak száma 350 000. Hazánk ismert növényfajainak száma 3000, ebből védett 515, fokozottan védett 52 faj. Ismereteink szerint eddig hazánk  területéről 36 növényfaj, köztük egy, csak nálunk élő benszülött faj (mészpázsit) pusztult ki  és 41 faj jutott a közvetlen kipusztulás szélére. Fokozottan kell figyelni azokra az élőhelyekre, amelyek  „szigetek”, és azokra a fajokra, társulásokra, amelyek  másutt nem fordulnak elő.

PÁIR tanácskozás

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárminisztérium támogató közreműködésével a PÁIR-ral kapcsolatos tanácskozást szervez 2019. január 23-án.
A konferencián való részvétel ingyenes, azonban regisztrációhoz kötött. Regisztrációját ide kattintva teheti meg (jelentkezési határidő: 2019. január 14., hétfő). Csak az írásos visszaigazolás jogosít fel a rendezvényen való részvételre.

Mezőgazdasági robotok

A kormány döntött a World Robot Olympiad 2019. nemzetközi verseny döntőjének magyarországi megszervezésének támogatásáról. A közlöny szerint a kormány a pénzügyminisztert arra kérte fel, hogy a verseny kiadásaira 2,4 milliárd forint forrást biztosítson.
A hír mezőgazdasági szempontból azért is érdekes, mert a robotok, a robotika egyre inkább beszűrődik az agrár szektorba is. Hazánkba is megérkeztek a mezőgazdasági robotok – Naïo agrobotok a magyar földekre

Téli álom

A tél komoly megpróbáltatást jelent minden állat számára. A téli táplálékhiányt sok állat - például pelék, sünök, denevérek - próbálja átvészelni úgy, hogy téli álmot alszik. A téli álom egyes állatfajoknak - mint például a rovaroknak, a kétéltűeknek, a hüllőknek és egyes emlősöknek - a mérsékelt és a hideg égövön a téli hónapokban kialakuló nyugalmi állapota, amely azonban eltér a normális alvástól. A téli álomba szenderedett állatok mintegy letargikus állapotba kerülnek, hónapokig nem táplálkoznak, és az őszi időszak alatt szervezetük által felhalmozott tartalék energia (zsír) lebontásából biztosítják fennmaradásukat.

Gyulai Ferenc - Zákonyi Botond: Horgász zsebkönyv
A szerkesztői lelemény eredményeképpen alkalmas rá ez a zsebkönyv, hogy a tartalomjegyzék és a mellékletek alapján a legjelentősebb magyarországi halakkal kapcsolatos tudnivalókról útbaigazítson. Az irodalomjegyzéke segítségével a halfogás tudományos alapjait és hagyományait veheti számba a témában búvárkodni szándékozó. Kiadó: Szalay Könyvkiadó

Harka Ákos – Sallai Zoltán: Magyarország halfaunája
A szerzők Képes határozó és elterjedési tájékoztató alcímet adtak a műnek.

Túl nagy háziállataink ökológiai mancsnyoma
Egy középtermetű kutya táplálásának ökológiai költsége akkora, mintha évente tízezer kilométert vezetnénk egy 4,6 literes Land Cruisert - állítja két új-zélandi építész nemrég megjelent könyvében.
Robert és Brenda Vale Time to eat the dog: The real guide to sustainable living (Ideje megenni a kutyát: Egy valódi kalauz a fenntartható életvitelhez) című könyvében azzal kalkulál, hogy egy középméretű kutya évente átlagosan 164 kilogramm húst és 95 kilogramm gabonafélét fogyaszt.

Kártérítési felelősség

A földimandula, más néven mandulapalka vagy tigrisdió neve félreértésre adhat okot, hiszen nincs köze a valódi mandulához vagy dióhoz, nem csonthéjas  és nem is fán terem. A fűfélék családjába tartozó növény amelyik föld alatt növekedő gyökerében gumót növeszt (6 mm-25 mm átmérőjű). A növény gumóját használják táplálkozási, gyógyászati, és halcsali célokra. A földi mandula ízletes, tápláló, egészséges rágcsálnivaló, kiváló ital- és sütemény-alapanyag, népszerű csemegévé válhat hazánkban is.

A magyar borászat történetének rövid áttekintése

A kezdetektől a második világháború végéig

Hazánk területén a Kr.e. III. században élt kelták már valószínűleg ismerték a szőlőtermesztést, majd mintegy kétszáz évvel később a Római-birodalom kezébe került Pannónia. A római kor hazánk szőlő- és bortermelésének történetében is maradandó nyomokat hagyott. A császárság központjába, Rómába fejlett kereskedelmi kapcsolatok révén jutottak el Pannónia borkülönlegességei.

A Magyar Kukorica Klub Egyesület célja a Termésverseny kiírásával évről-évre az, hogy rávilágítson a magyar és a környező országokban folytatott kukoricatermesztés lehetőségeire, népszerűsítse és elterjessze a legeredményesebb termesztési módszereket, hozzájáruljon a vidéki élet és a mezőgazdasági tevékenység jobb megismeréséhez, tekintélyének emeléséhez. A versenyzők idén is 5 régióban, öntözött, illetve száraz kategóriában – valamint szántásos és szántás nélküli alkategóriákban mérték össze "tudásukat".

A Magyar Kukorica Klub honlapján – ide kattintva – részletes eredménykimutatások olvashatók az egyes régiókra – kategóriákra és alkategóriákra lebontva.

A hazánkban tenyésztett lófajták messze földön híresek. Kevés ország rendelkezik olyan kiváló fajtákkal és a fajták oly nagy számával, mint Magyarország. Az 1878-as, majd az 1900-as Párizsban rendezett Világkiállításon a legnagyobb elismerést a gyors magyar kocsiló, a magyar jukker és a könnyű nemes magyar huszárló aratta.
A hagyományos magyar lófajták, amelyeket az állami ménesekben (Bábolnán, Mezőhegyesen, Kisbéren, Szilvásváradon és a Hortobágyon) több évtized gondos és szakszerű tenyésztői munkájával hoztak létre, páratlan kulturális örökségünk.

A forralt bor alapvető hozzávalói a szegfűszeg, fahéj, citrom, valamint a cukor vagy méz – ezeket a borral együtt főzzük, ízlésünknek és kapacitásunknak megfelelő mennyiségben. Az arányokhoz támpontként a klasszikus forralt bor receptje: 1 liter borhoz 8 deka cukor, 1 rúd fahéj, 5 szegfűszeg és fél citromot adjunk. Fontos, hogy az ízesített bort csak főzd, és ne forraljuk, mivel a forráspont elérésével nemcsak az aromák, hanem a szesztartalom is elpárolog az italodból.

A földimandula, más néven mandulapalka vagy tigrisdió neve félreértésre adhat okot, hiszen nincs köze a valódi mandulához vagy dióhoz, nem csonthéjas  és nem is fán terem. A fűfélék családjába tartozó növény amelyik föld alatt növekedő gyökerében gumót növeszt (6 mm-25 mm átmérőjű). A növény gumóját használják táplálkozási, gyógyászati, és halcsali célokra. A földi mandula ízletes, tápláló, egészséges rágcsálnivaló, kiváló ital- és sütemény-alapanyag, népszerű csemegévé válhat hazánkban is.

A 2014-ben alakult Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ példa nélkülinek tekinthető Magyarországon az agrárkutatás területén. Korábban ugyan­is soha nem tartoztak egy szervezethez az ágazathoz kapcsolódó kutatási egységek, intézetek, ahogy arra sem volt példa, hogy a kutatási célok, feladatok kitűzése és megosztása szervezetten történt volna. A gödöllői székhellyel megalapított központ tizenkét agrár- és élelmiszer-gazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával, működésük összehangolásával jött létre, további négy kutatóintézet pedig gazdasági társaságként csatlakozott hozzá.

Hazánkban fejenként 53-54 liter, zömmel magyar tejet iszunk meg átlagosan. A mezőgazdasági szaktárca 2011-ben kezdett foglalkozni a tejpiaccal, akkor az UHT (ultrapasztőrözött) tejek aránya 15-20 százalék volt az üzletekben, ma már ennek több mint a kétszerese. Tavaly a nyers tej általános forgalmi adóját mérsékelte a kormány, az idén a tartós (UHT és ESL) tejek következnek: 18-ról 5 százalékra csökken az áfájuk.

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2018. évi 18. felhívás
Meddig terjedtek el és mekkora kárt okoztak a legújabban megjelent károsítók az idén? Beérkeztek a NÉBIH-ben dolgozó kollégáimhoz az előrejelző csapdák adatai, a hatósági intézkedések összesítései és a gyakorló növényvédősök jelentései.
►A házikertekben talán a dió legújabb kártevője, a dióburok-fúrólégy /Rhagoletis completa/ okozta a legnagyobb gondot. Sajnos elérte Szabolcs megyét is, a kihelyezett sárgalapokon megfogták az imágókat.

Éghajlatváltozás, globális felmelegedés, vízhiány, élelmiszerhiány. Pontosan ezekre a problémákra nyújtanak megoldást világszerte az önellátó ökofalvak. Számuk az idő előrehaladtával nő. Magyarországi ökofalvak: Gyűrűfű, Gömörszőlős, Somogyvámos (Krisna-völgy), Visnyeszéplak, Galgahévíz (Galgafarm), Magfalva, Agostyan. Ezekről tudtam eddig. De vannak újabb ökofalvak: Bakonyszombathely, Bokorliget, Drávafok, Kishantos, Máriahalom, Robinson Ökofalu (Délegyháza), Rozsály.

Nagy a verseny a vadriasztók piacán is, a megoldások tárháza szinte végtelen. Mechanikai, fizikai és biológiai eszközök sorakoznak változó árfekvésben és hatékonysággal. Nehéz közülük választani. Érdekes megoldás az a mozgásérzékelős vadriasztó, amelyiket egy rádióadás frekvenciájára kell beállítani, és ezekkel az emberi zajokkal, valamint  egy erős fényű ledlámpa felvillantásával riasztja el a hatósugarába belépő élőlényeket. A szagos vadriasztók jóval olcsóbb megoldásnak tűnnek,  de rendszeres utántöltést igényelnek.

Az ember és a méhek kapcsolata a történelem előtti időkig nyúlik vissza. A méhek termékeinek emberi hasznosítása egyidős az emberrel. Az ember a "megpróbálni és tévedni" egyszerű módszerével hamar felismerte a méhlakás jelentőségét. A mézgyűjtést már egy 20 000 éves spanyolországi sziklarajzon is láthatunk. A Cromagnoni ősember sziklarajza az Arana barlangban (Spanyolország). A rajz egy lányt ábrázol, aki méhektől körüldöngve lépesmézet szed egy üregből.

Nem lehet majd forgalomba hozni és felhasználni az EU területén a tirám és a dikvát hatóanyagokat tartalmazó készítményeket. A tirám főleg vetőmagkezelésre használt gombaölő hatóanyag, míg a dikvátot tartalmazó gyomirtókat elsősorban állományszárításkor alkalmazzák. Az EU rendeletek értelmében a tirámmal csávázott vetőmagok 2020. január 30-ig forgalmazhatók és vethetők el.
További információ a tirám (TMTD) hatóanyagot tartalmazó készítmények visszavonásával kapcsolatban ITT olvasható, a dikvát hatóanyagot tartalmazó készítmények visszavonásával kapcsolatban ITT olvashatóak.

Tanyafejlesztési pályázat

Meghirdette az Agrárminisztérium (AM) a jövő évi Tanyafejlesztési programot, a rendelkezésre álló 1,23 milliárd forint három célterület között oszlik meg. A felhívások decemberben jelennek meg a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján, illetve a www.kormany.hu portálon, a kérelmeket 2019. január második felétől lehet majd benyújtani, a projekteket pedig 2019. december 31-ig kell megvalósítani.

A biztosítási díj támogatása

Megjelent a Vidékfejlesztési Program irányító hatóságának közleménye, amely alapján a beérkezett kérelemszám és a rendelkezésre álló források szerint a „Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás” 2018.

Az énekesmadár-etetési időszak dandárja hazánkban az első fagyok késő őszi beköszöntétől ezek megszűnéséig, november második felétől márciusig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak.

Az énekesmadaraknak adható téli madáreleségek 3+1 csoportba sorolhatók:
- napraforgó, amibe apró szemű kölest is lehet keverni;
- állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó);
- alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal);
- plusz ivó- és fürdővíz, a befagyott itatókban a naponkénti vízcsere.