A borok eredet-megjelölése

Két új EU-rendelet jelent meg a borok eredet-megjelölésére, földrajzi jelzésére és a hagyományos kifejezésekre, valamint a borok címkézésére vonatkozóan.
Ezzel kapcsolatban két új rendelet jelent meg: 2019/33 EU bizottsági felhatalmazáson alapuló és a 2019/34 EU bizottsági végrehajtási rendelet, amelyek együtt a hasonló tárgyú 607/2009/EK rendeletet váltották fel. A két új EU-s jogszabály az ide vonatkozó hazai végrehajtási rendeletek módosítását is maga után vonja.

Elkészült az aszú- és pezsgőkiválóságok 2018/2019-es kötete. A megjelent kiadványban – a szakmai bírálatok alapján – 15 aszú- és 33 pezsgőkiválóságot ismerhetnek meg az érdeklődők. A kiadvány célja, hogy segítse a vásárlókat az aszúk és a pezsgők kiválasztásában.
Kapcsolódó anyagok:
Aszú- és pezsgőkiválóságok könyve 2018/2019

Borászati kellékek

A magyar borászat történetének rövid áttekintése

A kezdetektől a második világháború végéig

Hazánk területén a Kr.e. III. században élt kelták már valószínűleg ismerték a szőlőtermesztést, majd mintegy kétszáz évvel később a Római-birodalom kezébe került Pannónia. A római kor hazánk szőlő- és bortermelésének történetében is maradandó nyomokat hagyott. A császárság központjába, Rómába fejlett kereskedelmi kapcsolatok révén jutottak el Pannónia borkülönlegességei.

A forralt bor alapvető hozzávalói a szegfűszeg, fahéj, citrom, valamint a cukor vagy méz – ezeket a borral együtt főzzük, ízlésünknek és kapacitásunknak megfelelő mennyiségben. Az arányokhoz támpontként a klasszikus forralt bor receptje: 1 liter borhoz 8 deka cukor, 1 rúd fahéj, 5 szegfűszeg és fél citromot adjunk. Fontos, hogy az ízesített bort csak főzd, és ne forraljuk, mivel a forráspont elérésével nemcsak az aromák, hanem a szesztartalom is elpárolog az italodból.