Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2018. évi 18. felhívás
Meddig terjedtek el és mekkora kárt okoztak a legújabban megjelent károsítók az idén? Beérkeztek a NÉBIH-ben dolgozó kollégáimhoz az előrejelző csapdák adatai, a hatósági intézkedések összesítései és a gyakorló növényvédősök jelentései.
►A házikertekben talán a dió legújabb kártevője, a dióburok-fúrólégy /Rhagoletis completa/ okozta a legnagyobb gondot. Sajnos elérte Szabolcs megyét is, a kihelyezett sárgalapokon megfogták az imágókat. Először Kőszegen találták meg, hét év alatt „rohanta le” az országot.
Biológiájáról és a növényvédő szeres védekezés nehézségeiről írtam a 15. felhívásban. Egyelőre a lehullott termések azonnali felszedése és megsemmisítése a legfontosabb teendőnk a kártétel megakadályozásában.
Német hírek alapján felcsillant a reménysugár! A házilégyhez hasonlóan a gyümölcslegyeink is vonzódnak a bomló fehérjék szagához. Egy még nálunk nem engedélyezett fehérjekészítményt összekeverve pl. a Mospilan 20 SG-vel, gyéríteni lehet a diót és a cseresznyét károsító legyeket. A szárnyas, repülő imágók nyalják fel a permetlevet a levelekről a rovarölő szerrel együtt. Nagy előnye lehet az is, hogy nem kell tökéletesen lepermetezni a nagy méretű fákat, sőt állítólag elegendő csupán durva cseppekkel a levelek egy részét lefedni.
► Titokzatos kártevője a málnának, a szedernek és a bodzának a foltosszárnyú muslica /Drosophila suzukii/.
Már a 2015. évi 10. és a 2017. évi 21. felhívásban ismertettem a biológiáját, hiszen évek óta jelen van az egész országban. Szerencsére még a szőlőbogyókban, szilvatermésben nem találták meg a nyüveket. Ez azért is érdekes, mert szilvásokban nagy mennyiségben csapdázzák. Az áttelelésével sem vagyunk még tisztában és a nyárközepi tartózkodási helye sem felderített. Az biztos, hogy csapadékos nyárutókon számíthatunk a támadására, az érésben lévő bogyósokon akár 100%-os kárt is okozhat. Házikertekben a korán érő fajták telepítésével, a korai szürettel, a hullott bogyók felszedésével védekezhetünk a leginkább. A komposztálás sem megoldás, túlélik! Külföldön a növények 0,6-0,8 mm-es lyukbőségű hálóval való beborítása is bevált, de a cefrét is érdemes egy hasonló sűrű szövésű vászonnal letakarni.
► Nem túlzás, hogy a magyar növényvédelmi hálózat az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma /Flavescence dorée/ terjedését követi a legnagyobb figyelemmel. 2018-ban Zalában és Pécs környékén újabb területeket kellett zárlat alá vonni, de a Dunától keletre még nem találták meg a beteg tőkéket. Iszalagon az északi borvidékink közelében már tavaly is kimutatták és a vektorát, a kabócát is nagy számban csapdázzák a kollégák az egész Alföldön. Sajnos számíthatunk arra, hogy előbb vagy utóbb de itt is megjelenik. A védekezésről, a házikerteseket is érintő jogszabályokról sok mindent megtalálnak a www.nebih.gov.hu oldalon. Érdemes felkeresni! Ha betartjuk a technológiai ajánlásokat, akkor nem okoz „második filoxéravészt” a fitoplazma.
► A Magyar Tudományos Akadémia gőzerővel kutatja a vándorpoloska és a márványospoloska csapdázási lehetőségeit. Állítólag 2020-ra már a kész prototípusokat is be tudják majd mutatni. Addig ki kell bírnunk valahogy… Reményeik szerint szép számmal tudjuk majd gyéríteni a poloskákat. Ezzel a jó hírrel búcsúzok és kívánok Önöknek kellemes ünnepeket és Boldog Új Évet!
További növényvédelmi előrejelzésekért, fotókért és a teljes hazai növényvédő szer adatbázishoz látogassa meg az Agroinform.hu/novenyvedelem mezőgazdasági portált.
Budapest, 2018. december 19. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK