Könyörgés:

Hozzád kiáltunk Úristen,
Jézus Szent Nevében,
Jézus Szentséges Vére által,
Jézus Szentséges Szíve által,
Szűz Mária Szeplőtlen Szíve által,
amíg meg nem könyörülsz rajtunk.
Hisz csodálatos módon tudsz
rajtunk segíteni.
Szent Isten!
Szent, erős Isten!
Szent és halhatatlan Isten!
Könyörülj rajtunk
és az egész világon!
Istenem, hiszek Benned,
és imádlak Téged.
Remélek Benned,
és szeretlek Téged.
Bocsáss meg azoknak, akik
nem hisznek,
nem remélnek,
és nem szeretnek Téged.

Részletes beszámoló a fényjelenségekről

 
1. Jelek a Napban (1981. augusztus 3-4.). Mellőzzük Umberto Loncar tanúskodását, amely Kraljevic könyvében szerepel, mert ellentmondásos dolgok fordulnak elő benne.
2. 1981. október 28. Látszólag nagy tűz ég a még őrzött dombon, de sem a rendőrség, sem a tűzoltók semmi nyomát nem találják a tűznek.
3. 1981. október 21-22., december 19. és még több alkalommal. A Krizevacon álló kereszt "fényoszlop" lett, amely "T" alakot "öltött", majd helyébe egy leányalak lépett: Szűz Mária.

1981. június 24-én 18 óra 45 perckor látta első ízben néhány fiatal a Szűzanyát. Először nagyon megijedtek. Ivan például a jelenés után bezárkózott szobájába, és nem tudott aludni. Csak a reggeli órákban vallotta be szüleinek, hogy ő is látta a jelenést. A többiek azonban még aznap este beszámoltak a történtekről. Szélsebesen terjedt el a hír a lakkosság körében. Másnap belső indíttatása - így mondták a gyerekek - elindultak ugyanoda. Az első és a második estén hatan látták a jelenést. De nem ugyanaz a hat gyerek!

A látnokok szempontja
Az elragadtatás olyan kérdést tesz fel a tudománynak, amelyre annak nincsen meg a megfelelő válasza. Megállapítja a konvergenciákat, de nem magyarázza meg. Elér egy küszöböt, egy határt, amit nem lép át. A látnokok viszont gyorsan átlépik ezt a határt. Számukra a jelenés egyszerű. Látják a Szent Szüzet, és ez boldoggá teszi őket, olyan boldogsággal, amelynek semmi köze egy mesterséges paradicsomhoz, hanem ott hagyja őket az élet szintjén, orvosolja hibáikat, és buzdítja a bennük lévő jót.

FÉNYJELENSÉGEK

E felejthetetlen nyári esték egyikén a Szűzanya azt mondta a gyermekeknek, hogy jöjjenek valamivel éjfél előtt egy meghatározott helyre a Podbrdón. Teljesítették is a kí­vánságot, mintegy negyven családtag és jó barát kíséretében. Mindannyian mezítláb mentek a köves út ellenére. Amikor odaértek a megbeszélt helyre, letérdeltek és elkezdtek imád­kozni.Egyszerre csak megnyílt az ég, nagy fényesség áradt az egész hegyre,
a gyermekek irányába pedig valamiféle gömb ereszkedett lefelé, ami sok ezer apró csillagra hullott szét, mi­előtt a földet érintette volna.