Részletes beszámoló a fényjelenségekről

 
1. Jelek a Napban (1981. augusztus 3-4.). Mellőzzük Umberto Loncar tanúskodását, amely Kraljevic könyvében szerepel, mert ellentmondásos dolgok fordulnak elő benne.
2. 1981. október 28. Látszólag nagy tűz ég a még őrzött dombon, de sem a rendőrség, sem a tűzoltók semmi nyomát nem találják a tűznek.
3. 1981. október 21-22., december 19. és még több alkalommal. A Krizevacon álló kereszt "fényoszlop" lett, amely "T" alakot "öltött", majd helyébe egy leányalak lépett: Szűz Mária. Ez megegyezik azzal, amit a látnokok leírtak. A jelenség az első két alkalommal hosszabb (fél óra) és erősebb hatásfokú volt (Jozo Zovko plébános pere ekkor volt folyamatban), később 15-20 percre korlátozódott. Sokan látták különböző pontokról és különböző látószögből.
Az érsek hallott oilyasmiről beszélni, hogy hasonló a múlt században is előfordult volna, de helybeliek erre nem emlékeznek.

Stanko Vasilj ferences testvér tanúságtétele
"1981. október 22-én délután fél öt körül átjöttem Medjugorjé-be, hogy segédkezzem a templom körül. Velem volt Luka Susac, Vinko Dragicevic és Janko Bubalo testvér, mind a négyen a humaci' kolostorból. Rövid tartózkodás után a paplakból átmentem a templomba, hogy utánanézzek, nem kell-e a gyóntatásnál besegítenem. Mintegy hetven személyt találtam, akik gyóntatóra vártak.
Bementem a sekrestyébe, ahol Ignacia Bebek nővér serénykedett. Azután kimentem szétnézni. Az eső elállt, de az ég sötét maradt. Ahogy a Krizevac domb felé nézek, észrevettem, hogy a kereszt eltűnt. Meglepetten vissza akarok menni a sekrestyébe, de még egyszer a domb felé pillantok. A kereszt helyén fehér oszlopot látok. Bemegyek a sekrestyébe és mondom a nővérnek:
- Menjen ki nővér, és nézzen körül!
Ő így felel:
- Itt van a Boldogasszony! Tegnap Miletina lakói látták többször is, ugyanazon a helyen.
Ismét a Krizevac felé nézek: ugyanazt a fehér oszlopot látom. Bemegyek a paplakba, hogy értesítsem a többi ferences testvér és Tomislav Vlasicot.
Útközben találkoztam Vinko testvérrel és két apácával: mindnyájan a Krizevac felé néznek. Megkérdem őket, látnak-e valamit. Vinko testvér válaszol:
- De hiszen te sem vagy vak! Te nem látsz semmit?
Ebben a percben pillantom meg a másik három ferences testvér a paplak irodájának ablakában. Ők is a Krizevacot nézik. Ahogy belépek az irodába, Luka testvér kezében látcsövet pillantok meg. Kitépem a kezéből és miután beállítottam felkiáltok:
- Ott van!
Mit láttam? A fehér oszlop helyett a szürke köpenyt viselő asszony körvonalait, a szürke szín nagyon lágy és fénylő, kicsit talán mint a neon fénye.
Egyszer a jobb orcájából egy csillogó fénysugár árad ki. Luka ismét átveszi a távcsövet, én meg kisietek, hogy értesítsem a templomban lévő híveket. De mikor kilépek, látom, hogy mindnyájan a Krizevac felé fordulva térdelnek a templom mögött. Énekelnek és imádkoznak és ujjonganak az örömtől. Hallom a hamzici faluban lakó Milka Korac hangját. Szavaira pontosan emlékszem: "Oh, Boldogasszony! Köszönöm! Ma vagyok itt tizenötödször. Köszönöm, hogy láttalak. Most már történjék velem bármi, amit csak akarsz." Hasonló felkiáltások vegyültek az éneke és az ima közé. A talaj csupa sár volt, de mindenki térdelt.
Míg a hívek imádkoztak, egy autó érkezett Splitből a templom elé. A benne ülő három karmelita atya és négy nővér csatlakoztak az imádkozókhoz. Később a Splitből jövők elmondták, útjukon Tromedjától kezdve figyelhették a jelenségeket. Tromedja mintegy két kilométerre van a templomtól. Boldogok voltak, hogy láthatták mindezt. Csak egyetlen nővér jegyezte meg:
- Én nem láttam semmit, sem útközben, sem itt.
A jelenség így ért véget: először egy felhő szállt föl ott, ahol a kereszt szokott lenni. A felhő világos és áttetsző volt. Legyezőszerűen kétfelé nyílt, majd egy másik, sűrű és sötét felhő ereszkedett alá kétoldalt, mint egy függöny. Végül föltűnt a kereszt megszokott látványa, szürkén, mivel betonból van, és az eső miatt is, amely újra meg újra eleredt.
Örömittasan mentünk be mindannyian a templomba, hogy ott imádkozzunk és a gyóntatásnak, illetve a gyónásnak szenteljük magunkat.
Isten és az Egyház előtti súlyos felelősségem teljes tudatában erősítem meg mindezt.
Humca, 1982. november 27.
Stanko Vasilj testvér
(Uray Ráfáel A. A.: MEDJUGORJE - Fatima és Garabandál folytatása)

Kedves Nagyasszonyunk!
Te, aki a Béke Királynője vagy, esdd ki számunkra az erőt és Isten segedelmét, hogy ne tudjunk a kegyelemnek ellenállni, és azt tegyük, amit Te üzeneteidben kérsz tőlünk! Add meg, hogy általunk az egész emberiség elnyerje az üdvösség kegyelmét. Ámen.