Holnap megint egy ujabb nap

holnap megint egy ujabb lépés

még nem tudom mi felé hova de biztos nem az értelmetlen szépségében

az értékes embereket  nagyon nehéz lesz megtalálni van egy pár

tudom már de nem is találni megyek írni a szabadba egymagamba

szavakat gondolatokat amik lehet hogy másnak fontosak lesznek majd egyszer

ha olvassa az alapokat kezdem lerakni hogy aztán karácsony tájékán már

kész legyen és befejezésre egy fekete korszaknak.

A végős vallomás amit nem nagyon kináltam fel tálcán

hozzám hasonloknak akik szenvedtek szenvednek ezzel tartozom.

Ez fantasztikus volt tudtam mosolyogni másra

megéreztem hosszu idő útán ez mekkora energiát hitett ad

egy másik lépés megint csak a függöny mögül.

Tudnátok régi barátok hamarosan megint talpra állok

és nem kérem már kezeiteket mert csak az marad majd velem

aki igaz szemeit felnyitva könyveivel megvilágositotta vérző fekete szivem

ez pedig a hit szive.

Hamarosan előveszem a régi alkotásaimat és szembesitem vele magamat

a könyvben pedig benne lesz ennek tőredéke a verses könyvhez kötve.

napja és én mint minden évben megint gondolni fogok rád

tudom hogy nem mentél el, nekem mindig itt vagy ahányszor csak

megnézzek tőled egy felejthetetlen alkotásodat amiben mit mindenben

mindig újra irtad önmagadat! Olvasom a ködszurkáltot hallgatom

az útolsó interjút kiveszem belőle az üzeneteidet. Évával most karon fogva

mentek sétátltok balatonszemesen Öcsivel együt,t fájdalom nekem ez nagyon

ti potolhatatlanok vagytok bár csak abban a korban éltem volna

Zoli tudom hogy segitesz lélekben nagyon sokat és hogy helyes uton viszel és te is

vigyázol rám.

lenézzek mindenkit és belerugok mindenkibe

nem segitek senkinek és nem gyártok lelki szapanos szövegeket

alkoholt tartom barátomnak meg a sok járkáló élvezeti

maga mutogatásban élvezem összes maradandó leheletem gyengét nem tisztelem és mindig megverem szerelem mi az nekem csak egy szakitott cafat darab amit

rángatni tudni kell cigaretta füstben fürdözve kedveltettem magam

barátok azok is csak kis érdek pontok nekem nem létezik senki mert én az ördög

vagyok úgy hogy tanuld meg szépen hogy minden emberben tenyésztve élek

és soha semmitől nem félek.

ezzel a verssel indultam a ki mit tudon az iskola által szervezett vetélkedőn majd

meg is nyertem vele. Ezek útán indultam mégegyszer egy év múltán

ott pedig verses kötetteim jovoltából nyertem. Köszönöm az istenek hogy megáldott ezen képességgel ami nekem  az örök ecsetem.

Most kicsit új köntösbe öltöztettem és

újra fényeztem.

Halottak Napja 2.0

Az harangokban most a lelkek hangjai

zengenek a temetőben sok ember

karon fogva sétál oda ahol egy élet véget ért

Valakit akit szeretünk most már

nem lehet melletünk

képe emlék a falon diszitve ránk nézz

hiánya potolhatatlan varázsa többé nincsen

Virágok kezekben

mécsecs a lelkekben

sirokon sirni ilyenkor muszály

a halált érzem járkál körbe körbe

közben megpihenve a padon töprengve

gondolkozva foltozza kegyetlen szerepét

Látom őt de csak űl

nem beszél előtte a sok áldozat képe

amiket mind ő vitt bucsuztatott

Nézem az eget

tudom hogy  itt vagytok

kisértek és nem mentettek el csak

pihentek

Leveleket sodor felém a szél

hervadt már akár a táj

a szél hüvös leheletétt

rázkodva fogadja testem minden szegleti pontja

A fejfára teszem kezem

úgy virassztok veletek

tudom hogy sziveteket fogom

drága szereteink hiányoztok nagyon

a napfény a vizen  csillog

az örvények már eltünöbben amit lehuzztak az már

tó fenekén piheh

van aki nem birja de aki szemébe nézz és igazul lüktetett benne a szándék

annak megmutatja szívét  majd átsegiti a mélysége feletti  térképén.

igérve saját nevem

soha semmikor miben elvetetett a sors

mindig hivni de sose menni

csaldásban minek úton érni

találgatva szana szét hajtva magam

a tollat mi mozgat sosem emelem fel

mert azt lerakva már jó időre  teszem fiok

mélyére eltévedt gondolatok most egymást ébresztve

marják  fertőzik igaz lelküket.

Táncolni a rózsák s muzsák taván

mikor a tánc  gyilkos marás

többé sosem akarok ez igaz akaratom

Ez a vers egy igazi depresszios hangulatomból való

Az zákozottság ára Verses kőtetett részlet

hirét az a világban

képes vagyok egy dolgora

ami tőlem eddig az élet kilométerekkban mérve fogta

látom az arcom látom most már a tájat

az örök nyarat ami majd feletem arat

hiszek egy istenben s annak  fényében

nem lehet neve beteg aki most már

köztetek jár s hamarosan nevett.

A következő felsorolásban lelki orvosságaimat csoportositom.

Bevésődőtt Albumok

Depeche Mode Black Celebration

Depeche Mode Music for the masses

Depeche Mode 101

Depeche Mode Violator

Depeche Mode Sofad

Depeche Mode Ultra

Bonanzai Banzai Induljon a banzáj!

Bonanzai Banzai A jel

Bonanzai Banzai 1984

Bonanzai Banzai This compilation

Bonanzai Banzai A pillanat emlékműve

Bonanzai Banzai Elmodatott

Bonanzai Banzai Régi és új

Bonanzai Banzai Joslat

Bonanzai Banzai Búcsukoncert

Ákos Karcolatok

Ákos Test

Ákos Indiántánc

Ákos Élő Dalok

Ákos Beavatás

Ákos Ikon

Ákos Beszt of

Ákos Hűség

Ákos Új Törvény

Ákos Andante

Ákos Útolso hangos dal

Ákos Még közelebb

Nigthwish Összes,

Gothic Music

Sok minden máshogy lehetetett volna ha nem állok s várom

hogy elmenjenek a lehetőségek, ez utobbi sok mindenek betudható

a múltat visszasirni felesleges de most még is előttem az arca megint

minden mozdulata minden apró felém szánt mosolya

amik elől mekülök saját magam elől.

Tudom a jtászma közel sem ért véget még mert annyi a lehetőség aminek

hajojára fel kell szálnom és át kell hajozni a túl partra a viharos tengeren.

Vágyaimban nem szenvedtem hiány azokat mind jól forgata és alakitotta a sors kereke de a körülvevő környezet és lelki alul tápláltásgom nem birta

a megprobáltatás  kezdtek kiesni a csavarok sorba

és lassan megszünt létzeni az élet körülötte 

is sőtét koporsojában eltemekezetett.