ezzel a verssel indultam a ki mit tudon az iskola által szervezett vetélkedőn majd

meg is nyertem vele. Ezek útán indultam mégegyszer egy év múltán

ott pedig verses kötetteim jovoltából nyertem. Köszönöm az istenek hogy megáldott ezen képességgel ami nekem  az örök ecsetem.

Most kicsit új köntösbe öltöztettem és

újra fényeztem.

Halottak Napja 2.0

Az harangokban most a lelkek hangjai

zengenek a temetőben sok ember

karon fogva sétál oda ahol egy élet véget ért

Valakit akit szeretünk most már

nem lehet melletünk

képe emlék a falon diszitve ránk nézz

hiánya potolhatatlan varázsa többé nincsen

Virágok kezekben

mécsecs a lelkekben

sirokon sirni ilyenkor muszály

a halált érzem járkál körbe körbe

közben megpihenve a padon töprengve

gondolkozva foltozza kegyetlen szerepét

Látom őt de csak űl

nem beszél előtte a sok áldozat képe

amiket mind ő vitt bucsuztatott

Nézem az eget

tudom hogy  itt vagytok

kisértek és nem mentettek el csak

pihentek

Leveleket sodor felém a szél

hervadt már akár a táj

a szél hüvös leheletétt

rázkodva fogadja testem minden szegleti pontja

A fejfára teszem kezem

úgy virassztok veletek

tudom hogy sziveteket fogom

drága szereteink hiányoztok nagyon