Kevés a kincs,mit összegyűjtöttem,

amíg e földi úton eljöttem.

E napig,e percig,s most itt vagyok.

A multak útjáról mit mondhatok?

Ami érték,ami szép igazán:

Mindent Te adtál,Édes Jó Atyám!

Semmi nélkül jöttem,s ah elmegyek,

és valamit mégis-mégis viszek

az is Tiéd,ajándékba kaptam,

s ha valamit mégis veszni hagytam:

Kérlek,bocsásd meg gyávaságomat,

Te jól ismered embervoltomat.

Rólad beszélt,Rólad dalolt a fény

a lengedező lombok tetején:

a tmplomi áhítat csendjében

a felzúgó orgona zenéje:

minden,minden a Tiéd volt, Uram:

én csak hallgattam áhitatosan.

Gyüjtöttem szívemben a kincseket,

ingyen kapott gyönyörűségeket.

Szerettem volna Eléd vinni mind,

az úton ha szavad majd engem hív.

De sok minden hiányzik belőle:

Ne haragudj, elküldöm előre

E versben leírt könyörgésemet:

Szánd meg,Uram,gyaroó gyermekedet.

                                                                        Páskúlyné  Kovács Erzsébet