Ma már látható, hogy az elsõként megfogalmazott tervek, a törvényben meghatározott ambiciózus megvalósítási ütem nem tarthatóak. Ennek nem csak pénzügyi okai vannak, azaz nincs elég forrás, hanem az is szerepet játszik a nehézségekben, hogy a termõföldek hazai privatizációja rendkívül kedvezõtlenül hatott a földbirtok-rendszerre, nehéz és idõigényes a földtulajdonosakat érintõ kérdéseket megoldani. Mindezeknek köszönhetõen, az a kritika, amelyik a VTT megvalósítását, megvalósításának elmaradását, lassúságát illeti, jogos.

 A Tisza, a Tisza völgye mindig szimbóluma volt a magyar Alföldnek. Együtt jelentette az életet és a fenyegetettséget. Árterei, amelyek a védett holtágak képében még ma is megcsodálhatók, és a fõág, a Petõfi Sándort is megihletõ Tisza az Alföld szíve. Életet ad ? de mert folyó, fenyegethet is.

A XVIII. században az árvizek elleni biztonság, a gabona, a legfontosabb élelmiszernövény termesztésének igénye elindította a Tisza szabályozását. A Vásárhelyi-terv minden kétséget kizáróan helyes válasz volt, és ma már megállapíthatatlan mértékû értéket, megállapíthatatlan számú emberi életet mentett meg.