A 8. és 9. században misszionáriusok keresik fel a kazárokat és térítenek közöttük. A Bizáncban a képimádók és a képrombolók között dúló harcok is számos menekültet sodortak a Fekete-tenger északi partjára. Mint fentebb láttuk 695-ben II. Justinián császárt számûzték a Krím félszigetre. Õ elvette a kazár uralkodó húgát, akit Theodora névre kereszteltek. Ez mindenesetre azt jelentette, hogy keresztény papok mûködtek a kazárok között. Azután azonban a kocka fordult, s a kazárok nem segítették vissza a trónra az elûzött császárt.

Az 578 körül elhunyt Joannes Malalasnak van egy nevezetes Világtörténete. Ez a Világtörténet 17 vagy 18 kötetbõl állhatott. Sajnos a mû eredetiben nem maradt fent és a teljes szöveget tartalmazó másolatokat sem ismerünk, csak késõbbi kivonatokat illetve átvételeket más szerzõknél valamint töredékeket. Maga a munka számos helyen, ahol ellenõrizhetõ, nem megbízható. Az elsõ 17 kötet igen elüt a 18. kötet stílusától és szemléletétõl. Ebben a krónikában szerepel az a történet, amely szerint a krími Boszporusz, vagyis a krími félsziget keleti csücske környékén egy hun nép lakott, amelynek egyik vezetõje egy Gordasz nevezetû Konstantinápolyban megkeresztelkedett valamikor 527/28-ban.