Nagyjából azzal egyidõben, hogy a szerelem "élettani" jegyeire támaszkodva azt az átok helyett betegségként próbálják értelmezni, a kialakuló filozófia olyan emberi magatartásformának tekinti, amely filozófiai problémaként is megközelíthetõ.

Platón   A lakoma címû mûvében a szerelemrõl beszélteti Szókratészt.
A beszélgetés résztvevõi Erósz dicsõítésével kezdik (õ adja ugyanis azt a bátorságot, hogy a szerelméért akár meg is haljon az ember), s itt találkozunk az elsõ érdekes kérdéssel: érezhetik azonos nemûek is egymás iránt, sõt "katonai szempontból" különösen kedvezõ, ha a katonák ilyen érzelmeket éreznek egymás iránt (ti. nem fognak megfutamodni, fegyelmezettebben fognak harcolni stb. legalábbis korabeli tapasztalatok szerint). Ezután térnek át a szerelem lényegi jelentésének megvitatására.
A lakoma résztvevõi kétféle Aphroditét különböztetnek meg - Úránia vagy égi és Pandémosz vagy közönséges (ez Zeusz és Dióné leánya) -, kétféle Éroszt is. A közönséges a testre vágyik, a másik a "lelki"  (Phaidrosz szerint ilyen a férfiak szerelme a felnõtt, fiatal fiúk iránt - bár ezt egyesek zsarnokságnak tarják, mert kisajátító).

A szerelmi vágy megvilágításához Arisztophanész meséli el az androgün (férfi-nõ; három nemû lény) legendáját: Zeusz kettéhasította õket - innen az olthatatlan vágy. Ám ez még mindig kevés a lényeg felismeréséhez. Szókratész Diotimára hivatkozva - aki õt a szerelem tudományára tanította - arról beszél, tartsuk fogalmi, általánosító (részben pedagógiai, részben transzcendens) értelmezését.
A platóni-szókratészi értelmezés a késõi görög filozófiában "finomabbá" és szintézisre képtelen ellentmondásokat megfogalmazóbbá válik. Az egyén és közösség egyensúlyának hiánya alig kerül elõ, viszont a két szélsõséges értelmezés A lakoma álláspontjaiból mintegy levezethetõ: a sztoikus filozófiában a szerelem "földhözragadtsága" tûnik el (egyfajta elõkészület a kereszténységre), az epikureusoknál pedig a szerelem "érzékisége" kerül elõtérbe.
A hellenisztikus kor szerelemfelfogása olyannyira "romanizálódik", hogy jellemzésére a római szerelemfelfogás bemutatásakor térünk ki.

Mozaik Web