Először is vegyük az emberek közötti hagyományos kapcsolatteremtéseket:

- Levélírás: A feladónak van egy pontos címe, és a címzettnek is.

- Telefonhívás: A hívónak van egy egyedi száma és a hívottnak is.

Nos az interneten levő eszközök (pl. számítógépek, nyomtató, router) közötti kommunikáció is hasonlóan működik. Két eszköz úgy tud kommunikálni egymással, hogy mindkettőnek van egy egyedi azonosítója - ez az IP cím – és amikor az egyik üzenni akar a másiknak akkor a címzett IP címre küldi az üzenetet (az üzenetet az Internet világában csomagnak nevezik).

Az IP cím az angol Internet Protocol Address kifejezésből származik. Az Internet Protocol tulajdonképpen az üzenetek (csomagok) formai szabályának leírása, éppúgy mint pl. a hagyomás levélírásnál, szükség van a címzett nevére, irányítószámára, pontos címére, valamint a levél tartalmára, ugyanígy a IP csomagok küldésének is van egy szabványa. Szerencsére ezeket a szabványokat nekünk nem kell megtanulni, mert a számítógép helyettünk címez / „boritékol” / küldd.

Az IP cím a jelenlegi szabvány alapján 4 db ponttal elválasztott számból áll. Mindegyik szám a 0 és a 255 közötti értéket veheti fel. Nem kell túl nagy matemaikai tudás ahhoz, hogy kiszámoljuk ez pontosan 256 * 256 * 256 *256, azaz 4.294.967.296 (uszkve 4 milliárd) eszköznek nyújthat egyedi IP címet. A jelenlegi szabvány (IPv4) kidolgozásakor ez több, mint elégnek bizonyult, viszont ha a Föld jelenlegi népességét vesszük alapul (6.5 - 7 Mrd ember), már nem jutna mindenkinek egyedi IP cím ezért kidolgozták az IPv6-os szabványt. Ez az új szabvány már annyi gépnek tud egyedi IP címet osztani, amit ide le sem tudok írni (a korábbi a negyedik hatványon).

Tehát napjainkban egy IP cím (pl.) így néz ki: 84.0.170.253

ikportal.extra.hu