Ez nagyjából a következõ jelentést hordozza magában: két (általában különbözõ nemû) fiatal kölcsönös szimpátián (és hallgatólagos megegyezéssel) kialakult, többnyire már monogám viszonya, amely abban hasonlít az élettársi, illetve a házastársi kapcsolathoz, hogy "belefér" (de nem szükségszerûen) a nemi, szexuális viszony is, bár elsõsorban olyan partneri kapcsolat, amely a hétköznapi élet minden területére kiterjed.

Az együtt-járás megállapodottságot jelent - nem azonos az udvarlással. A "társult" felek a korábbinál kevesebb idõt és energiát fordítanak arra, hogy "megszerezzék" a másik fél szimpátiáját, hogy "megõrizzék" a másik hajlandóságát, hanem inkább arra összpontosítanak, hogy a kialakult társas lét elõnyeit kihasználják, az ebben rejlõ lehetõségeket érvényesítsék.
Az együtt-járás abban különbözik a házasságtól és az élettársi kapcsolattól, hogy nem kapja meg a civil társadalomtól a "védettségi garanciákat": peres eljárással nem védhetõ vagy támadható. Igaz viszont az, hogy a szûkebb közösség informálisan elismeri azzal, hogy a korábbi jegyesség helyébe lépett.

Ma a kialakult gyakorlatban a házasságkötést az együtt-járás elõzi meg; a hagyományok továbbélését jelenti, hogy a házasság megkötése elõtt az együtt-járás jegyességbe torkollik.

Mozaik Web