Még 1946-ban sor került a hivatalos szegedi és győri járatnyitásra is. Az év végéig a Maszovlet gépei 338 felszállással, 292 órát repültek, s összesen 1864 utast és 17 tonna teherárut szállítottak.

1947-ben kapcsolták be a vonalhálózatba Miskolcot és Pécset, a következő években pedig Nyíregyháza, Békéscsaba, Kaposvár, Zalaegerszeg és Nagykanizsa városokkal bővült a menetrend szerinti belföldi vonalhálózat, míg Siófokra nyári idényjáratokat indítottak.

1947-ben indultak el a Maszovlet első, külföldi különjáratai, majd megnyílt a menetrend szerinti prágai járat is. A légitársaság tervezte varsói, bukaresti és belgrádi járatok üzemeltetését is, ezekről azonban gazdaságossági okokból egyelőre le kellett mondania. Helyettük üzemközösségi szerződéseket kötött az adott országok légitársaságaival.

A külföldi járatok miatt szükségessé vált stewardessek alkalmazása is. A Maszovlet 1947-ben hirdetett első ízben pályázatot 30 éven aluli, legalább két idegen nyelven beszélő légiutas-kísérő jelöltek számára. A 150 jelentkezőből a rendkívül szigorú válogatás után tizenegyet iskoláztak be tanfolyamra, ám ennek végeztével már csak négy hölgy nyert felvételt a légitársasághoz.

Közben folyamatosan bővült a Li-2-es flotta, s miután látható volt, hogy a szovjet szakemberek jelenléte csak átmeneti megoldás lehet, a Maszovlet hirdetést jelentetett meg pilótagyakornokok felvételére. Az új hajózók első, 14 fős csoportját fiatal sportrepülők közül válogatták ki, akik először a Po-2-essel szereztek repülési gyakorlatot.

A Maszovlet ugyanis 1950-ben, a repülés hőskorát idéző technológiával szervezte meg a légi küldemények eljuttatását 19 vidéki városba. A Magyar Postával kötött szerződés alapján, a Po-2-es járatok kora hajnalban indultak el Budapestről, fedélzetükön leveleket, hírlapokat tartalmazó zsákokkal. Az átvétel helyszíne fölött az oda tartozó postazsákot egyszerűen kidobták a gépből.

Egy-egy járat így akár tucatnyi célállomást is érinteni tudott. A szolgáltatás annyira bevált, hogy a következő évben már 40 helyiség felett átrepülve dobtak le - természetesen nem törékeny - küldeményeket a Maszovlet gépei. Ugyancsak a Po-2-esekkel kezdődtek meg később Magyarországon a kísérleti, mezőgazdasági repülések is.

Fontos változást hozott a Maszovlet életében a Ferihegyi repülőtér 1950. május 7-i megnyitása. Budapest új, nemzetközi légikikötőjének tervei 1939-ben készültek el, s még ugyanabban az évben megkezdődtek a kivitelezési munkálatok is. A háborús események azonban jelentős károkat okoztak a félig elkészült repülőtéren, ezért a Maszovlet megalapításakor még gondolni sem lehetett Ferihegy üzembe helyezésére.

A magyar kormány - felismerve a légi közlekedés kiemelt fontosságát -jelentős összegeket biztosított a repülőtér újjáépítésére, így 1950-re megépült egy 2500 méteres betonpálya, s részlegesen elkészült a forgalmi épület, a nagy hangár és egy sor kiegészítő létesítmény, valamint a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út.

malév.hu