Őáltala költözött át a csapat egy nagyobb stadionba, a Marsigliára, mondván, a rajongók száma igen gyorsan nő. A csapat első, és igazán eredményesnek mondható edzője a magyar Károly Jenő volt, akinek keze alól olyan tehetségek kerültek ki, mint Combi, Rosetta, Munerati, Bigatto és Grabbi. 1925/26-ban egy szenzációs mérkőzés sorozat után a Juve megnyerte második bajnoki címét is.
E ragyogó időszakban a klub további öt bajnokságot nyert. Az edzők sorában Carlo Carcano következik, aki szintén nagy tehetségeket edzett - Orsi, Caligaris, Monti, Cesarini, Varglien, Bertolini, Ferrari és Borel tündököltek keze munkája alatt. Az 1930-35 közötti periódus azonban nem csak a Juve dicsőségpalettáját gazdagította, hiszen 1934-ben Olaszország nyerte a labdarúgó világbajnokságot. Erre az időszakra tehető a Juve fellépése a foci világszínpadára, ugyanis részt vett az Európa Kupában - a mai Bajnokok Ligája -, ahol négy ízben jutottak el a negyeddöntőig. 1933-ban újabb otthonváltás következett: az egyetemi játékok alkalmából épített stadion lett a székhely, ahova aztán egészen 1990-ig befészkelték magukat. 1947-ben Giovanni Agnelli lett a Juventus elnöke. Vezényletének említésre méltó szereplői Carlo Parole, és a két dán, John Hansen és Praest. Ám akárhogy is vesszük, a csapat abszolút hőse és csúcstartója Giampiero Boniperti volt 177 góllal és 444 helyzettel. Segítségével 1950-52 között a csapat mindkét bajnokságát megnyerte.

 juventushungary.atw.hu