?Sószelepek?

Komoly változásokat okozhat a tengerek felmelegedése a Gibraltári-szoroshoz hasonlóan, két eltérõ sókoncentrációjú víztömeget elválasztó, tulajdonképpen sószelepként funkcionáló földrajzi képzõdmények élõvilágában is. A Gibraltári-szoros az Atlanti-óceánt és a Földközi-tengert választja el egymástól. Mivel a két szomszédos víztömeg sókoncentrációja különbözik, így a só, az oxigén és a különféle tápanyagok állandó áramlásban, mozgásban vannak a szoroson keresztül.

Ózonlyuk

A globális felmelegedés révén az ózonlyuk nagysága is növekedésnek indul. Nagy magasságban az ózon pajzsként viselkedik a káros napsugarak megszűrésékor. Amennyiben azonban a felmelegedés hatásaként a sztartoszféra ezen régiói is melegednek, az ózon nem tudja többé kifejteni azt a hatást, melyet alacsony hőmérsékleten biztosít az emberiség számára.
N.G.

Az éghajlatváltozás 12 forró pontja a Földön

Nem túl kicsi és gyenge ahhoz az ember, hogy a természeti erõket befolyásolja?

Az éghajlatot, csakúgy, mint az étel ízét a fûszer, a légköri gázok már kis mennyiségben is befolyásolják. Az emberiség az angol ipari forradalom kezdete óta, körülbelül 150-200 éve már annyi széngázt bocsátott a levegõbe, ami egyharmada az ott található természetes mennyiségnek. A kibocsátás ma is exponenciálisan növekszik

Éghajlatváltozás

Nem túl kicsi és gyenge ahhoz az ember, hogy a természeti erõket befolyásolja?

Az éghajlatot, csakúgy, mint az étel ízét a fûszer, a légköri gázok már kis mennyiségben is befolyásolják. Az emberiség az angol ipari forradalom kezdete óta, körülbelül 150-200 éve már annyi széngázt bocsátott a levegõbe, ami egyharmada az ott található természetes mennyiségnek. A kibocsátás ma is exponenciálisan növekszik  /Éghajlatváltozás/

Létezik-e éghajlatváltozás? Pusztán azért, mert beszélünk róla, még nem biztos, hogy valóság.

A Föld éghajlata folyamatosan változik. Változik a Nap sugárzásának er?ssége, változik a Föld forgástengelyének szöge, változik a beérkez? sugárzás mennyisége. Ezek többszáz, többezer, néha többmillió éves id?skálán zajló természetes folyamatok. Amit mi ezen a honlapon éghajlatváltozás alatt értünk, az az emberiség civilizációs tevékenységéb?l származó, néhány évtizedes id?tartományban jelentkez? hatás.

Az idôjárási elôrejelzések készítését, amelyek minden fázisa elejétôl fogva szorosan összefügg az ember tudományos képességeivel és a technika által nyújtott lehetôségekkel, négy fô feladatcsoportra lehet bontani:

1. a mért adatok gy?jtése, minôségi ellenôrzése, javítása, tárolása;
2. az adatok analízise, integrálása, idôjárási modellek készítése és futtatása, az elôrejelzések készítéséhez szükséges, a légkör jelen és jövôbeni állapotát bemutató produktumok elôállítása;
3.

A légkörben a különbözõ hõmérsékletû légtömegek találkozásánál alakul ki front, amely megváltoztatja az idõjárást.
? Öt fõ csoportot különböztetünk meg, kétféle meleg-, kétféle hideg- és egy vegyes frontot ? sorolja Bártfai Erzsébet. ? Ezek eltérõen hatnak az emberi szervezetre. A klasszikus melegfront lassan, és elsõsorban a magas légrétegben emelkedõ hõmérséklettel köszönt be. Aki erre érzékeny, migrénes fejfájással, fáradtsággal, levertséggel, szétszórtsággal, aluszékonysággal reagál.

Minden nyáron úgy érezzük, az idõjárás csúcsokat dönt, egyre elviselhetetlenebb a hõség. Most sincs másként, sõt. A meleget persze általában kedveljük, de egy fokon túl már szinte kínokat okoz, és súlyos egészségügyi bajokkal járhat.

A hõártalmak leggyakoribb esetei a napszúrás, a hõkimerülés és a hõguta. Utóbbi kettõ hazánkban ritkábban fordul elõ, mivel a magyar konyhán elég sok sóval fõznek. De a hõártalmak egy kis odafigyeléssel megelõzhetõek.