Az 1921-22. évi kiírásban stabilizálta helyét az Újpest a legjobbak között (MTK, FTC).

Az év szomorú szenzációja, hogy az MFTR hajózási társaság felmondta a népszigeti pálya bérletét, így az UTE egyik pillanatról a másikra nagyon nehéz helyzetbe került?

A keserédes pályabúcsúztatón (1922. június 22.) : UTE-III.Ker. 6-1.

Hajós Alfréd tervei alapján épülni kezd az UTE új otthona, a Megyeri úti pálya, amely immár joggal kapta meg a stadion titulust, hiszen az új létesítmény a maga nemében az ország akkori legmodernebb és legimpozánsabb sportlétesítményévé vált!

A háború terheitõl felszabadult sportélet elsõként az induló csapatok létszámában hozott változásokat, ugyanis a szünetetetett mûködésû klubok is jelezték visszatérési szándékukat.

Végül 15 csapatosra duzzadt az elsõ osztályú bajnokság, ami nem hozott nagyobb harcot az elsõséget illetõen, hiszen az MTK továbbra is állta a sarat ? megnyerve ezzel újabb bajnoki címét.

Figyelemre méltó eredményeket azonban ? a hetedik hely ellenére is ? ért el az Újpest csapata, hiszen a bajnok MTK-val elért döntetlen, valamint az FTC elleni 3-1 arányú diadal jelezte, hogy a lila-fehér színeket nem lehet leírni!

1914-16: bajnokságok nélkül !

Az elsõ világháború kitörése nyomán megszakadt a bajnokságok sorozata. Két éven át egyáltalán nem rendezett bajnoki rendszerû tornát az MLSZ.

Sportolóink, vezetõink a harcmezõkön, vagy hadifogságban voltak, illetve talán már a hõsi halottak megszentelt sírjaiban nyugodtak.

Az Újpest fejlõdését kettétörte a háború. A szakosztályok mûködése szünetelt. Az itthonmaradottak közül bizony alig akadt, aki ilyen szomorú idõkben az egyesület gyeplõjét kezébe vette volna.

Az 1913.évben a futballcsapat az elsõ osztály alsó régiójában szerénykedik, azonban a fiatalok ? akik az ifjúsági csapatból az elsõ csatasorba kerültek ? egyre fejlõdnek és csak idõ kérdése, hogy mikorra küzdik fel magukat ismét az élcsoportba.

Sajnos, a feszült nemzetközi politikai helyzet csúnyán beleszólt az UTE hétköznapjaiba. Az ekkor már fellángolt balkáni háború hatása alatt a kormány részleges mozgósítást rendelt el, és lezáratta az újpesti vasúti hidat!

1911-ben évben beteljesült a végzet. Az UTE futballcsapata az 1910/11. bajnoki év végén az elsõ osztály utolsó helyén végzett és sorsa a második osztályba való kiesés lett. Az elsõ osztályból való lecsúszás nagyon meg szokta ülni a kedélyeket, a legtöbb csapatot ilyenkor a felbomlás veszélye fenyegeti. De mi történt Újpesten? Az utolsó meccs, amelyen a kiesés sorsa megpecsételõdött, az óbudai pályán folyt le a 33-asokkal szemben. És a vesztes gárda, ahelyett, hogy szerte széledt volna a meccs után, úgy, ahogyan volt, az utolsó szál emberig gyalog átbandukolt az újpesti hídon, be a Szécsény Kávéházba, ahol újra felesküdött a lila-fehér színekre és megfogadta, hogy ha törik, ha szakad megnyeri a másodosztályú bajnokságot és visszakerült az elsõ osztályba.

25 esztendõs jubileumát ünnepelte 1910. január havában megtartott évi rendes közgyûlésén az UTE. A legyengült futballcsapat reménytelen szereplése azonban rányomta bélyegét a jubiláris esztendõre. Hiába, a labdarúgás volt a vezetõ sport, és ha abban nem voltak sikerek, nem volt ünnepi hangulat sem. A 25 éves UTE tehát megelégedett egy a MAC-cal közösen megrendezett jubiláris atlétikai versennyel, amelynek egy részét a Népszigeten, jelentõsebb részét pedig a Margit-szigeten bonyolították le.

Az 1908. õszén meginduló 1908/09 évi. Bajnoki küzdelmekben lényegesen meggyöngült a csapat, mert Mentschl, Lévai és Rozmann vidékre költözött, a helyükbe került fiatalok, Fürst Béla, Matesz, Szinai, Imre és Kardos pedig az elmúlt két esztendõnek egy csapatra való veszteségét még nem tudták pótolni. Ebben az esztendõben nagy gyász érte az UTE-t. Tragikusan fiatalon, borzalmas tûzvész okozta halállal költözött el az élõk sorából az újpesti labdarúgás egyik megteremtõje, az UTE akkori futballintézõje, Ladányi Dezsõ vegyészmérnök.

A futballcsapat az 1906. év õszén a 4. helyet szerezte meg. Ebben az esztendõben tett bírói vizsgát Schwarcz Jenõ, az UTE kapusa, hogy csatlakozzák Kéméndy és Langfelderhez, akik már akkor ismert nevû futballbírák voltak. Az 1906. év történetéhez tartozik még az is, hogy Molnár I. és II., Magyarország reprezentatív futballistái lettek és Prágában a Csehek elleni válogatott mérkõzésen becsületet szereztek nemcsak a lila-fehér színeknek, hanem hazánknak is. Bármily nagy örömet szerzett is azonban a két kiváló játékos kitüntetése, mégis nagy áldozatokat követelt.

Az 1905. esztendõben az UTE már az elsõ osztályú futball bajnokságban vett részt, és rögtön hozzátehetjük, hogy még a legvérmesebb reményeket is felülmúló nagyszerû eredménnyel. A startnál az FTC kitûnõ csapatát kapta ellenfelül, s bár attól 2-0 arányú vereséget szenvedett, mégis a sportközvélemény osztatlan sikernek könyvelte el a bemutatkozását. És valóban, második mérkõzésén már 1-1-re végez a MAC ellen, hogy harmadszorra a MUE felett már 2-1 arányú gyõzelmet arasson.

1903. május 24.

Ezen a napsugaras tavaszi vasárnapon, pontosan délután 3 órakor díszmenetben vonult fel az UTE 100 tagú tiszta fehérbe öltözött tornászcsapata és az új pálya közepén csillag alakban felsorakozva elénekelte a Magyar Himnuszt. Vagy 3.000 fõnyi ünneplõ közönség nézte végig a torna és atlétikai versennyel egybekötött futballmérkõzést. A nap fénypontja a pályanyitó labdarúgó mérkõzés volt, amelyen az elsõ osztályú MAFC volt az UTE csapatának az ellenfele.