Vágyálmok

Virághajú tündérlány, vigyázz rám!
Szivárvány az utad, s felhő ágyad.
Egekből ereszkedsz, most nézz le rám!
Halld hangom és láss, vágyam a vágyad.

Napsugaras szép álom mezején
Láttalak. Vakítóan szép voltál.
Szivárványnak legfent a tetején,
Távolba nézőn, gyönyörben álltál.

Pillangók regimentje vett körül,
Szárnyuk csapkodása, mint muzsika,
Mindannyiuk lelke veled örül,
S várja harcát a jobbak jobbika.

Aranyló hajad, ím tűzben égve,
Lázforróságban izzik most veled.
Jeges hegycsúcsok ormán megélve
Megolvasztva azt, áldozza neked.

Násztáncát a hold, köddel takarja.
Udvarát bezárva, sötétben vár.
Ne lásd égi vágyát,- nem akarja.
Kertjében feketén izzik ő már.

Halovány csillagok pislákolnak
Fáradt sóhajuk, még-még hallatszik,
De már a tejúton bandukolnak
És lassan-lassan, mind elaluszik

Aludj hát te is szép virághajú
Puha felhő ágyadban édesen.
Álmodat vigyázza csillaghajó,
S holdfény fedjen be csendesen.