A nagymama reszketeg,

De fogja a kezedet,

S elvezet a gondon át

Nyisd meg a linket és olvasd el  megéri !

http://egyamagyar.ning.com/profiles/blog/show?id=3693112%3ABlogPost%3A130464

„Túlrúl száll a fénymadár, 
begyrében hozza a magot. 
Szárnyain a Hold, a Nap, körötte 
búgó csillagok. 
Az őstőből életfa zsendül, 
székéből száz folyó ered. 
Gyönyörében a világköldöke 
meg, megremeg.” 

Az ősi regék, mondák nem egyes személyek alkotásai, hanem apáról fiúra szálló tudás, emlékezet, nem egyszer a kollektív tudatalatti gyümölcsei. Ok nélkül nem maradnak fenn máig „ható” évezredes történetek. A régi korok emberei valamiféle titokzatos parancs kényszere alatt adták szájról, szájra, még a számukra összefüggéseiben értelmezhetetlen elbeszéléseket, verseket, himnuszokat is.

ÜNNEPVÁRÁS ELŐTT

A kereszt én vagyok.
Nyakban viselten,
talpammal honi földbe verten,
templomok egekkel beszélő ormán,
friss és rég elment halottak halmán,
és újszülöttek homlokán
áldott vizekből.

Szálka nem leszek
szemében semmi hatalomnak!
Hirdetem az Istent!
Viszem tovább génjeit fajomnak.
Itt, és magyarnak születtem!

Az én országomért is könnyezett szűz anya,
ki fiát gyászolta kereszten!
Én voltam, aki követ tört Recsken,
én, aki bajtársam hazavezettem
doni hómezőkről.

A bivaly és a halacska
Erdélyi szász népmese nyomán

Volt egyszer egy kicsi patak
s tán még ma is folydogálna
de lám, csak a medre maradt
mindannyiunk bánatára.
Lakott benne egy kicsi hal
akkora de akkorácska,
hogy egy szúnyogból kitelt
az ebédje meg vacsorája.
Hihetetlen egy történet
nem hinném ha nem én írnám
de még így is félten- féltem
a kétkedőktől az irhám.
Mentségemre legyen mondva
ahonnan mesém szivárog
úgy hívják a medret máig
bivalynyelő halas árok.

A csőszkirály köszöntője

Kedves közönség, tisztelt kompánia!
Rám hallgasson minden emberfia.
Igazságot szólok, ezért ki is állok,
Mert ha én bort iszok, bort is prédikálok
Bort iszok, még pedig jó bort,
s ez nem afféle mánia vagy hóbort,
mert a bornak is megvan a maga igazsága,
minden nyavalya legfőbb orvossága.
Most egyet iszom, ha meg nem haragusznak,
aztán tovább mondom , mert még elalusznak.
A tegnap este az Árpi komámmal, addig kóstolgattuk,
addig nyalogattuk,úgy megváltozott a komám ábrázatja,
hogy nem ismert rá a saját édesanyja.

"Mihi", /Mihályfalvi János/, Svédországban él, 2000-ben kezdte gyűjteni, és weblapjára feltenni a magyarsággal kapcsolatos különleges, és értékes anyagait. 
Vannak benne prózák, vannak benne népzenék, és vannak olyan, - ma már máshol nem hallható - hanganyagok is, amely egészen komoly szellemi, művészeti, és egyéb....pl: (lelki) értékeket jelentenek nem csak neki, hanem minden magyarérzésű ember részére. 

Mintha egy igazi kincsestárba lépnénk, (számomra legalább is olyan érzést keltett).