A bivaly és a halacska
Erdélyi szász népmese nyomán

Volt egyszer egy kicsi patak
s tán még ma is folydogálna
de lám, csak a medre maradt
mindannyiunk bánatára.
Lakott benne egy kicsi hal
akkora de akkorácska,
hogy egy szúnyogból kitelt
az ebédje meg vacsorája.
Hihetetlen egy történet
nem hinném ha nem én írnám
de még így is félten- féltem
a kétkedőktől az irhám.
Mentségemre legyen mondva
ahonnan mesém szivárog
úgy hívják a medret máig
bivalynyelő halas árok.