Volt egyszer egy rózsakert. Milliónyi rózsa ontotta nap mint nap illatát, élte mindennapos életét. A zsenge rügyekből egyszerre pattant ki két egyformán harmatos rózsabimbó. Külsőre teljesen egyformák voltak ugyan, ám mindketten mást gondoltak rövidke életükről.

Egyik így gondolkozott:
- Gyönyőrű ez a reggel, amint a Nap kisüt, széttárom szirmaimat, hogy aki erre jár, élvezhesse illatomat.

Így is tett. Amint a Nap sugarai megsimogatták, kinyilt és bőven ontotta bóditó illatát.

Állj készen és előre számíts rá, hogy hamarosan megint széles, önfeledt nevetésben fogsz kitörni.
Bízvást bízzál önmagadban!
Célszerű egyszerre több szemszögből is megvizsgálni mindent.
Dönts mindjárt jól, jobbára a jókedv javára! Az öröm illékony, félő halogatni!
Élvezd a mát! A tegnap már történelem, a holnap még rejtelem. A ma az az ajándék, ami megragadható, s amit épp emiatt neveznek jelennek.
Fedezd föl a rejtett értékeket családod és barátaid körében.

"Legyen ez életed alapszabálya, az egyik legfontosabb alapszabálya: amilyen önmagaddal szemben vagy, olyan leszel mások felé is. Ha szereted magadat, akkor szeretsz másokat is. Ha folyékony vagy lényedben, akkor folyékony leszel a kapcsolataidban is. Ha belül meg vagy dermedve, akkor kívül is meg leszel dermedve. A belső hajlamos megnyilvánulni a külsőben is, a belső előbb-utóbb kívül is megjelenik."

/OSHO/

Mit gondolsz, mi a helyesebb, ha embertársaid egyéniségében a hibákat, ütközőpontokat keresed, vagy az, miképpen tudod megérteni őket, s amennyire jellemük befogadja, megpróbálsz összehangolódni velük a saját törvényeik szerint?

\

Lehetséges-e, hogy fontos emberekkel, akik taszítanak vagy vonzanak, sorsod alakulására nagy hatást gyakorolnak, először találkozol? Miféle üzenetet vagy figyelmeztetést hordoznak részedre mélymúltad életsorozataiból, vagy esetleg tükörként mutatják meg jellemed titkos deformációit?

ÉS A KÉRDÉSEK FOLYTATÓDNAK:

Elemezted-e már korai és későbbi gyermek-, kamasz-, ifjúkorod rövidebb-hosszabb korszakainak tartalmát, fellobbanó, azután kihunyó ambícióit, csalódásait, tilalmait és megnyíló lehetőségeit? Gondoltál-e arra, vajon nem az előző életeid szerepei, levetett jelmezei, visszfénye tükröződött bennük úgy, ahogy az embrió éli át anyja méhében az anyag fejlődésének minden fázisát?

\

Tanár akartál lenni? Vajon nem azért-e, hogy először a magadban rejlő infantilis, felelőtlen, tudatlan gyermeket fölneveld?

A "Homo Sapiens" a múlté. Segítesz-e Uránusz Vízöntő-operációjának, hogy benned is végbemenjen új lényed születése, transzcendens érzékszerveid felélesztése, amelyek minden egyéni és földi kataklizma fölé emelnek?

\

Tapasztaltad-e már, hogy minden gondolatod testet ölt, megvalósul, ha mágikus kívánságod Fénye és akarata gyúl ki mögötte?

\

A transzcendens Fénnyel és feszültséggel telített, űrbedobott kívánságnak teremtő ereje van.

Egy ember elindult a híres mesterhez, hogy megtapasztalhassa a megvilágosodást. Ahogy kapaszkodott felfelé a meredek hegyi ösvényen, megcsúszott, és egy mély szakadékba zuhant. Jól meg is ütötte magát, de a testi fájdalmánál sokkal nagyobb volt a lelki szenvedése. Úgy érezte, ez egy jel volt arra, hogy még nem méltó a Mester elé érkezni, olyan hibái vannak, amelyek megakadályozzák a megvilágosodásban. Elhatározta, hogy most mélyen magába száll, és meg fogja keresni ezeket a gyengeségeit.

Egyszer egy ember nagy lakomát rendezett. A vendégeitől csak azt kérte, hogy mindenki hozzon egy üveg bort, amit majd középen egy nagy hordóba öntenek. Meg is érkeztek a vendégek, és mindegyik szépen beleöntötte a közös hordóba a magával hozott palack tartalmát. Nekiálltak a lakomának, majd amikor megszomjaztak, megnyitották a hordó csapját. Csalódottan tapasztalták, hogy abból bizony jóféle ital helyett sima víz folyik. Ugyanis mindegyik meghívott úgy gondolta, elég, ha csak egy üveg vizet hoz, a többiek bora mellett az ő része nem fog hiányozni.

az óvodásaim kedvéért........