-  Akkor kezdődött, amikor megszereztem a második diplomámat. Vagyis, akkor tudatosodott bennem, hogy baj van, hogy megoldást kell találnom arra a helyzetre, ami már nagyon régen nyomasztott és lassú tűz módjára perzselte, égette az életem alapjait. A tudatalattimban tudtam a létezéséről, de mivel mindig volt hasznos elfoglaltságom, ami sok időt igényelt, nem  vettem tudomást  róla. Mindig csak vártam, azt gondoltam, hogy valami csoda folytán, de meg fog oldódni.

"Amikor megcsörrent a telefon a megszokott, automatikus mozdulattal nyúltam utána: 
- Halló, prevenciós centrum! - Mondtam ugyanolyan begyakorolt automatizmussal.

- Halló! Jó napot kívánok. Hallatszott a telefonból kissé halk, nem túlhatározottnak tűnő hangon.
- Jó napot kívánok.
- Tessék parancsolni.
- Jászti Regina vagyok, és egy időpontot szeretnék.
- Rendben, - azonnal megnézem a naptáramat.
Míg a tollal matattam, gondolatban már megpróbáltam kitalálni, hogy vajon mi is lehet a problémája, mivel a hanghordozása, a bizonytalansága nagyon árulkodó volt.